Szegény Peti nagymamája
Még valamikor a 90-es években Végh Zsolt – akinek különben az [email protected] is köszönhetjük – készített egy kisfilmet az Égbőlpottyant Mesék mintájára. Szegény Peti Nagymamája ellátogat a szigetre, mert Petike otthon felejtette az uzsonnáját: a kolbászt, a kalácsot, meg a finom ivólevet. A nagyi útközben találkozik a Sziget tipikus arcaival, Inkálszeku Ricsivel, eLeS Dénessel, meg Tarháló Tódorral, eltapossák a VHK-sok, meg a szippantós kocsi is átmegy rajta. Szóval ez nem igazán a nagymama napja. A valóság úgy tűnik megírta a folytatást is, amelyben a kicsi Petike felnő, és elhatározza, hogy indul a miskolci helyközi választásokon polgármesternek. És bár nagymama büszke lett volna Petikére, de Petike nem volt az a családjára, mert mint az kiderült, a nagymama zsidó volt. Bár kikeresztelkedett. Szegény Peti Dédapukája nem volt ilyen szerencsés, mert ő nagymamával ellentétben Auswitzban halt meg, de Petikének legalább miatta nem kell szégyenkeznie. Jobbikos politikusként úgy tűnik nehéz az élet…
Petike egy olyan párt színeiben indult, ahol a politikusok folytonosan egymást stírölik, hátha kiderül a másikról, hogy volt egy zsidó nagymamája. A néger, meg a kínai felmenőkkel rendelkező párttagokat már korábban kiszűrte a párt éles szemű vezetése, de az orrcentizés know-howja még nem teljesen letisztult, habár Gyöngyösimarcinak már voltak ötletei. Mert Petike egy olyan párt színeiben indul, akire csak az szavazhat, akinek nem volt zsidó nagymája. Illetve, ha volt, akkor a szavazatszámláló bizottságnak, lesütött szemmel, töredelmesen bevallja.
Petike ismertette a néger és kínai felmenőkkel rendelkező párttagoktól megtisztított – de nyomokban még zsidó nagymamákat tartalmazó - pártjának választási programját. Eszerint Petike csak kétféle embert ismer: az építőt meg a rombolót. Egyszerű ez. Az előbbit segíteni fogja, az utóbbit meg üldözi. Petike azért ennyire megalapozott ideológiailag, mert a kikeresztelkedett nagymama minden reggel elkísérte az óvodába, és aki ott szétrúgta a homokvárat, azt megkergették… Mivel Petike érzékeny kisfiú volt, Nagymama útközben nem mesélt arról a messzi lengyelországi városról, meg arról sem, hogy Dédpapónak ki rúgta szét a homokvárát, hogy aztán Nagymamát hazatérve a nagy semmi várja idehaza. Petike mindenesetre már annyit elért, hogy se előnye, se hátránya ne származzon a nagymamája miatt.
Petike egy nap aztán levelet kapott a Köves Slomótól, aki egy zsidó. Egy zsidó rabbi a zsiniből. Ez a Slomó megpróbálta elmagyarázni a Petikének, hogy nem biztos, hogy jó társaságba keveredett, ha a pártjában a képességei helyett mindenkit a nagymamája érdekel. Köves Slomó finomkodó levelét azonban egyszerűbben is meg lehetett volna fogalmazni a Petikének, mondjuk így: Baszki, kit érdekel a nagymamád?
Jobb, ha tőlünk tudod Petike: manapság az embereket sokkal jobban érdekli, kik voltak azok az emberek, akik mondjuk másik embereket bántottak. Ki verte szét például a Szerb Antal fejét puskatussal? Vagy ki verte le a másik veséjét, ki sütögette vasalóval a másik talpát, ki akasztgatott ideológiai alapon. A legtöbbünk ugyanis már megértette, hogy vannak bestiális ideológiák, és vannak, akik annyira retardáltak, hogy ezeket kiszolgálják. Úgyhogy ha legközelebb Te, vagy a pártod megnyilvánul, azt szeretnénk tudni, voltak e nácik, ÁVO-sok vagy munkásőrök a felmenők közt. És hogy ezt helyre tettétek a magatokban. A zsidó nagymama emlegetése ugyanis egy semmi. Nem hivatkozási alap, nem viszonyítási pont.
Köszönd meg neki az életedet!
Legfőképpen azonban arra ügyelj, hogy szét ne rúgják a párttársak egyszer mégis ezt a homokvárat, amit eddig építettél. Hidd el, nem a nagyi tehet majd róla!
