Pesti Srácok

Van egy büntetőügyem, lehetek elnök, csókolom?

Van egy büntetőügyem, lehetek elnök, csókolom?

PestiSracok facebook image
E szavakkal érdemes mostanság bekopogni a Jókai úton lévő szoci pártszékház ajtaján. Az ott bámészkodó biztonsági őr azonnal tudni fogja, hogy a fővárosi iroda felé kell mutatnia.

A budapesti szociknál ugyanis nagyon úgy tűnik, hogy a büntetett előélet a pártbéli előmenetel egyik alapfeltételévé válik lassacskán. Hisz alig ocsúdtunk fel néhány hete Hunvald György rémálomszerű kerületi elnökké választásának döbbenetéből(illetve még jobban megszédültünk mikor az ingatlanpanamában sáros egykori polgármester ismét a város élére kívánkozott), máris sebesvonatként érkezett a „Kunhalmi-ügy”.Szerencsére Hunvaldot jogerősen is eltiltották a közügyek gyakorlásától, miközben ő maga azt kamuzta, hogy lemondott. De nem így Kunhalmi Ágnes! Aki jött, látott, győzött. Vagy szoci-módra pontosítva: Jött, hamisított, hazudott és győzött!

Csütörtök délután budapesti elnökké választották a szocik ifjú üstökösét, Kunhalmi Ágnest. (vagy inkább „hullócsillagát” – majd meglátjuk mit hoz a jövő!) Maga a megdicsőült hősnő állt ki a sajtó elé, a székház bejáratánál (a szokásos 50-es nőkre jellemző ruhájában) és kürtölte világgá az örvendetes hírt. Ő maga 53, míg a másik jelölt, Tüttő Kata, aki a fővárosi közgyűlés képviselője csak 48 szavazatot kapott. Kunhalmi így „nagyon büszke arra, hogy szoros versenyben választották elnöknek.” Szerinte „a párt él, van jövője”. Szerintünk meg egyre lejjebb süllyed. Most már nemcsak morálisan, hanem a törvénysértők hada által.

Kunhalmi Ágnest ugyanis jogerősen elítélték 2005-ben közokirat-hamisításért. Amit önmaga vallott be (nyílván félve attól, hogy ha előbb a sajtó írja meg, akkor az égőbb lesz rá nézve). Tehát Ági inkább őszintén elmondottmindent a HVG-nek.

Az interjúban így fogalmazott: „2005 novemberében engem például jogerősen pénzbüntetésre ítéltek közokirat-hamisításért, egy diákigazolványos visszaélésért. (…) A lejárt gimnáziumi diákigazolványomra ragasztottam egy érvényesítő matricát, amit az egyik barátom szerzett nekem, hogy diákbérletet tudjak venni, ami sokkal olcsóbb volt. Hülyeség volt, meg is bántam. (…) 83 ezer forint volt a nettó jövedelmem, és nehezen éltem meg belőle. Húszéves voltam, hibáztam, de nem tagadom. Nem vagyok rá büszke, de nem vagyok becstelen ember sem.”

Ezzel viszont több bajunk is van. Először is Ágica azt állítja, hogy fiatal volt, kellett a pénz – nehezen élt meg. Azt azonban elfelejti hozzátenni, hogy míg ő 2005-ben 83ezer forintot keresett, a minimálbér csupán 57ezer volt. (Azért így már kissé más a leányzó fekvése!) Ráadásul – visszakeresve az akkori közalkalmazotti bértáblázat ide vonatkozó adatait – egy kezdő tanítónő fizetése nettó 76ezer forint körül volt pótlékokkal együtt. A dolog pikantériája, hogy Ágica éppen oktatáspolitikusként robbant be a közéletbe. Nem ciki ez egy kissé?

Másodszor. Mint köztudomású, a köztisztviselői álláshoz erkölcsi bizonyítvány szükségeltetik. Nagy talány így, hogy ha Ágicát jogerősen elítélték közokirat-hamisításért, akkor hogy a fenébe kapott állást a Miniszterelnöki Hivatalban? Ja, hogy Gyurcsány volt a miniszterelnök? Ez talán mindent megmagyaráz. Akkor ezt a részt nem is firtatjuk tovább…

Harmadszor, azt sem értjük, hogy képzelte azt Kunhalmi Ágnes, hogy ha hamis gimnáziumi diákigazolvánnyal „békávézik” húszévesen, akkor az majd nem fog szemet szúrni egyetlen BKV ellenőrnek sem, hogy egy kicsit idősebbnek tűnik az igazolványnál. Főként, ha akkoriban is az ötvenévesekre hajazó ruhákban császkált.

Mindamellett Kunhalmi nem először keveredett botrányba. Hisz a választások előtt hónapokig abban a hitben tartotta a leendő választóit, hogy két diplomája van. Majd mikor kiderült, hogy hiányzik a nyelvvizsgája, akkor gyorsan módosította az interneten lévő életrajzi adatait (diplomaszerzés előttire). Ennek az ügynek is van némi pikantériája: a nyelvvizsga azóta sem jött össze…

Végül felmerül bennünk a kétely, hogy elnökségi tagként, budapesti elnökként, illetve oktatáspolitikusként van-e annyi ideje a képviselőasszonynak, hogy nyelveket tanuljon. Vagy majd hamisít egy bizonyítványt is?

És csak egyetlen kérésünk van az újonnan megválasztott elnök asszonyhoz!  Programjában csak azt ne hirdesse, hogy a BKV pénzügyi konszolidációhoz szükséges a jegy-, illetve a bérletvásárlási fegyelem erősítése. Inkább kövesse elődje, Horváth Csaba példáját: hirdessen ingyen BKV-t a budapestieknek! Ebben talán hitelesebben fog előttünk állni.



Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.