Jó a Sziget! Csak sok a köcsög
Mikor tegnap átrohant Budapest felett az évszázad vihara a kicsit esős, kicsit felhős, kicsit hajóvonták találkozása tilosos időjárás, rögtön megjelent lelki szemeim előtt Gerendai Károly, ahogy homályos-opálos szemekkel bejelenti: idén is veszteséges volt a Sziget. Megint… Most éppen a rossz idő miatt. Mert esett az eső, és lehet a 80 százaléknyi Hánszból és Jürgenből pár darab kint ragadt ebben a még illiberális Budapesten, aztán nem 750-ért itta a sört, hanem 240-ért a Toronyház melletti Kispirosban.
Mert az életben két dolog biztos, az egyik a halál, a másik az idén is veszteséges volt a Sziget.
Ez a Gerendaikarcsi tulajdonképpen egy ritka bőkezű mecénás, abból a kihalt fajtából, amelyik észak-olasz városokban csinálta a reneszánszot, meg a ma buszos turistaszenzációit. Vagy klasszikus durkheimi alturista, aki húszegynéhány éve a saját szájától vonja el a falatokat (lehet a gyerekei szájától is), hogy idehozza nekünk (de inkább az átlagosnál alacsonyabb zsebpénzű Hánsznak és Jürgennek) a letűnt korok sztárjait, meg minden évben az egy szem Madnesst, ami arra pont elég, hogy ne akarjuk élből pofán verni a hulladék setlist, és a huszadszorra fellépő, már senkit nem érdeklő Prodigy miatt.
Közben Gerendaikarcsi úgy nyomja évről évre ezt a veszteséges a Sziget lózungot, mintha nem történt pár változás az elmúlt években. Elsőként, a legfeltűnőbb: volt egy rendszerváltás. Már nem szégyen, ha valakinek van egy jó ötlete, mellette rengeteget dolgozik, jól szervez, aztán rendesen megszedi magát. Nem kell hazudni, nem szégyen gazdagnak lenni. Ha kerestél 2 milliárdot, akkor menj és rulettezd el Las Vegasban! Vagy menj kurvázni, fiam, csak 10-re érj haza! Senkit nem fog érdekelni.
De ezeknél kicsikét fontosabb az, hogy az elmúlt években előadott rengeteg sírásával bizony sikerült komoly állami pénzecskéket is leakasztania. Az idei évre jutó majd egymilliárdos fesztiváltámogatások legnagyobb részét a mi opálos tekintetű Karcsink dobálhatta be a kismalacba. Emellett természetesen nulla forintért kapja kölcsön a fél Hajógyárit. Aztán ott van 18 százalékos az ÁFA, mert „kellett javítani a nemzetközi versenyképességünket”.
Mindezt úgy, hogy ő sosem fogad el állami zsetont a saját bevallása szerint...
De igazából ez se érdekelne, ha nem panaszkodna. Mióta az Iron Maident sikerült úgy hangosítani ahogy, a lábam nem teszem be a Szigetre. Kb. úgy vagyok vele, mint a Pride-al. Sok embert érdekel, érezzék jól magukat, én lementem a telekre.
