Beszéljük meg
Nos, aki ezt hallja, nyilvánvalóan arra készül, hogy valamely tárgyban egy véleménnyel szemben, vagy amellett kell meghatároznia személyes álláspontját. A Beszéljük meg! azt jelenti, vitatkozzunk értelmes, nyugodt keretek között, beszélgessünk el a témában hátradőlve. És a végén jussunk közös nevezőre, vagy legalábbis fogadjuk el, hogy lehetnek a miénktől eltérő vélemények.
Ez a formula kitűnően alkalmazható az oktatásban, különösen akkor, amikor a tanulók már kellően érettek arra, hogy véleményüket megfogalmazzák, és amellett érveljenek.Fontos készségeket és képességeket sajátítanak el ilyenkor, amelyeket később a nagybetűs életben vitás helyzetben alkalmazhatnak munkahelyen, családban vagy másutt.
Az oktatási módszer lényege rendszerint annyi, hogy egy kiválasztott szövegrészt – újságcikket, hírt, szövegrészletet – olvasnak el a diákok közösen, majd értelmezik és véleményezik azt. Esetleg két csoportba oszlanak, és úgy vitatkoznak. Természetesen célszerű, hogy a szövegrész tartalmazzon olyan elemeket, amelyek fölkeltik a tanulók figyelmét, amelyek felháborítják, vagy gondolkodóba ejtik. Vagy olyan szövegeket, amelyekben nehéz erkölcsi kérdések kerülnek előtérbe (eutanázia, halálbüntetés, abortusz.). Az így kialakult viták rendszerint segítik árnyalni a szélsőséges álláspontok igazságát, segítenek megérteni, hogy gyakran közel sem olyan egyértelmű a jó és a rossz közötti különbség, mint elsőre látszik.
Az elhíresült tankönyvben az alábbi idézet található a Beszéljük meg! cím alatt. Ez a szöveg jól láthatóan, bekeretezett különálló egység, egy részlet, átemelés. Szándékoltan túlzó, akár hamis, s mint ilyen, tökéletesen alkalmas arra, hogy egy diákot fölhergeljen annyira, hogy a cikk álláspontjába belekössön, egyes dolgokkal egyetértsen, másokkal nem. Kitűnő alap egy vita kibontakoztatásához.
Ezt egy gyakorló tanár nyilvánvalóan rögtön tudja és érzi. Egy a tankönyvet lapozgató szülő is. Ezt egyedül TótaWé, a HVG és a baloldali potentátok nem érzik. Nyilvánvalóan azért, mert nem jártak iskolába. Vagy ahová jártak, ott nem fordítottak kellő figyelmet arra, hogy ilyen szövegeken keresztül gyakoroltassák a vitát, és a véleménykifejtést. Ez nyilvánvalóan meg is látszik rajtuk, hiszen teljesen másról, valamiféle szellemi hatalomátvételről és erőszakról beszélnek.
Könyörgöm, ez egy jól elkülönített, vitaindítónak szánt szövegrészlet. Tessék ezt megérteni. Vagy tessék visszamenni az iskolába, hogy sikerüljön erre a szintre eljutni!
