Az ügyészség szerint nem bűncselekmény valóságban nem megtörtént eseményeket tagadni
Tavaly ősszel született az új nemzeti sportunk, a törvény erejével kikényszerítendő történelemszemlélet részeként roma polgárjogi aktivisták sorra jelentenek fel „gondolatbűnöző” közéleti személyeket. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter nyitotta a sort, aki azt találta mondani, hogy Magyarország területéről nem deportáltak megsemmisítő-táborokba cigányokat (tény), s ma Német György szociológus-közgazdász ügyében utasított el éppen a feljelentést az ügyészség. A Roma Sajtóközpont által kifogásolt mondatában annyit állított, hogy a magyari romák világháború alatti története össze sem vethető a zsidókkal szemben elkövetett népirtással.
Piréz Róbert
„a sérelmezett mondatot akként értette, hogy a cigány nemzetiséghez tartozókkal szemben elkövetett bűncselekmények a zsidó hitelveket vallókkal szemben elkövetett bűncselekményekkel nem azonosak, ne próbáljuk összehasonlítani”
A Roma Sajtóközpont régi vágya, hogy a magyar történetírásba a zsidó Holokauszttal egyenértékű történelmi eseményként helyezze el a roma holokausztot,
annak ellenére, hogy olyan nem történt
. Tavaly elég részletesen körbejártam a témát, és nem csak a Yad Vashem intézetre jellemző exkluzivista történelmi iskolára hivatkozva
tagadtam
a roma holokausztot, hanem a korral foglalkozó történészek által felkutatott és rendezett tényanyag alapján.
A roma holokauszt megtörténtére továbbra sincs semmi más bizonyíték, mint az oral history módszerével összeszedett, meglehetősen kétes beszámolók, melyeket első indíttatásból még az Német Birodalom „jogörököseinek”, német és osztrák államoknak gyűjtögettek abból a célból, hogy a kártérítési alapokból aztán, a néhány megvezetett és többé-kevésbé jól betanított idős cigány szenvedéseire hivatkozva, a jogvédő réteg vehessen szép házat magának, csobogóval, kertitörpével.
Ha Tótawé lennék, fehér zsigulit írtam volna teniszlabdával, de maradok a csobogónál és a kertitörpénél.
Egyébként, ha megtörtént volna, az arról való szólást nem akadályozná az exkluzivista történelmi iskola, elvégre az exluzivitást nem a holokausztot elszenvedő fél vallása és származása adja, hanem hogy Európa közepén történt ilyen a 20. században, és nem a világ valamelyik kevésbé civilizált, sötét segglyukában.
„Németh nem követte el sem a tények tagadását, sem a kétségbe vonását, sem a jelentéktelen színben való feltüntetését.”
– írja az ügyészség a határozatában azoknak, akik szerint volt roma holokauszt. Más dolguk valóban nincs, elvégre
nem az ügyészség feladata hivatalból eljárni
azokkal szemben, akik szerint a Csillagok Háborúja történelmi, mivel az elején ott a felirat, hogy
réges-régen, egy messzi galaxisban
. Ugyanakkor, ha valaki arra hivatkozik, hogy a Birodalom elvette a tatuini bányászati jogait a Régi Köztársaság bukása utána, és emiatt kártérítési igénnyel fordul a Megbékélési Alaphoz, akkor van dolga az ügyészségnek. Akkor is, ha az államtól követeli vissza az építkezés ideje alatt felrobbantott 2. Halálcsillagon felejtett csavarhúzókészletét...
