Pesti Srácok

Forgalomképtelen részvények

Forgalomképtelen részvények

Az utóbbi időben elég kellemetlen helyzetbe került a Küküm, főleg azért, mert mintegy – forrásoktól függően – 3,6-38 milliárd forintig terjedő tőkét tartott a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zéertéje a Questornál. Már épp a jó magyar jogászkodásnál kezdtünk tartani, hogyugye lehetett-e ottan tartaniuk vagy sem (mondjuk inkább nem, mint igen, de hagyjuk) és beindult a hetvenkétezredik paragrafus ötvennégyezredik kivétele, egyben elkezdődött a nyakkihúzás is a hurokból, mondván, hogy az elmaradt haszon miatt még pörölés is lesz.

Templomhegyi Nyekergő

Csakhogy. Egy kisebb fennakadás, hogyúgymondjam homokszem került a gépezetbe. Ugyanis kiderült, hogy

az Eximbank is ott tartotta a „forgalomképtelen” részvényeit

PestiSracok facebook image

. 72 milliárd forint értékben. Egy értékpapírszámlán. Azért volt forgalomképtelen részvény, mert nem lehetett vele mit kezdeni, üres nyomtatott papír csupán, demáterializált értékpápír. Azért volt mégse teljesen dematerializált, mer nyomtatva vót. Vagy nem. De forgalomképtelen, tehát nem ér semmit, az a 72 milliárd, az is csak egy olyan fantáziajellegű összeg, egy szám, amit a papírokra ráírtak, tulajdonképpen nem is annyi, vagy mégis. A tulajdonosi jogokat szokták vele érvényesíteni, csakis arra jó, na.

A Küküm tulajdonosi jogait materializálták ezek a dematerializált részvények

, tehát tulajdonképpen csak ábszolút formális, mondhatni processzuális szempontból kellett ezeket a papírokat, vagy nem papírokat tartani valahol. Ahogy írja a Küküm: „a minisztériumnak a Quaestornál az Eximbank tőkeemeléséhez kapcsolódó értékpapírok technikai nyilvántartását segítő számlája volt.”

Szóval csak nyilvántartották, technikailag, ühüm.

Na, ezt az értéktelen és érdektelen, ám mégiscsak lenyomtatott, vagy mégsem lenyomtatott 72 milliárdocskát kellett technikailag nyilvántartva máshol tárolni. Azért gondolom, mert

sem a Kükümben, sem az Eximben nem volt mackó

, vagy ami volt, az bizonyára régi, sőt ósdi volt, hisz mindenki tudja, hogy a Questorban sokkal jobb páncélozású széfek vannak. Egyben a számítógépek is sokkal jobbak, nyilvántartani is hatványozottan hatékonyabban lehet questoros laptopon, mint az eximesen. Az ssd kártyákról, meg a winchesterekről már nem is beszélve. Amelyikre rá van írva, vagy ragasztva a questor szó, az gyorsabb, ez egyértelmű, én próbáltam is, a reklámmatricát javaslom egyébként, úgy még gyorsabb. Namost ezeket a pusztán formális részvényeket, ahogy azt én az egyszerű fejemmel elképzelem - puszta nyűg a létezésük is – szóval csak odatették, akarom írni odabiggyesztették. Elfelejtették emellett a törvényi tiltást is, ami rájuk vonatkozik, annyira jelentéktelen volt, 72 milliárd forint ugyanis kis tétel költségvetésileg, mint írtuk jelentéktelen. Aztán a

csőd környékén meg kirántották a Questorból

a nem is létező 72 milliárdot, hiszen technikai okokból ki kellett azt venni, bár valójában akár maradhatott is volna, hiszen csak technikai nyilvántartásról volt szó, tehát maga a kivétel is csak egyfajta túlzott óvintézkedés, afféle túlbuzgó hivatalnok-okoskodás lehetett, pusztán azért, hogy technikailag meg legyenek a dolgok oldva. Node térjünk el ettől a túlzott formális okoskodástól, és csevegjünk egy kicsit érdekesebb pletykákról, meg ilyen dolgokról. Még a celebügyi rovat előtt előjönnék egy kis mendemondával, szóbeszéddel: azt csiripelték a városi verebek, hogy egyes állami vezérek hatalmas

állami pénzeket parkoltatnak brókerházak számláin, és annak a kamatait pedig magáncélra veszik fel

. Ám tekintsünk el ezektől a csacskaságoktól, vénasszonyos kotyogástól, jöjjön az izgalmas rész, az megvan, hogy Édin Ikszipszilon az ágyban igen erélyesen megizélte Édin Ipszilonikszet?

Ajánljuk még

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.