A Kilenc Útlevél kalandjai a szerb-magyar határon
Fél világ találgatja, mire kellett 9 útlevél az évek óta Cipruson bilzeriánozó, 39 éves, eredetileg szír állampolgár Ahmed H.-nak, akit Győrben vettek őrizetbe számos úti okmányával együtt, miután Röszkén egyike volt a frontszolgálatot tevő, megafonos harciimámoknak, akik az afgánokat vezényelték tonfáért és könnygázért a magyar határra.
Piréz Róbert
Terrorista, elvégre fegyverekkel pózolt? Hittérítő, aki a menekültek közé keveredve próbál követőket gyűjteni a Tablighi Jamaat nevű ortodox mozgalomnak? Emberijogi aktivista, aki… na, ezt nem folytatom, akkora badarság. Legnagyobb esély arra van, hogy egyik sem! Hogy fegyverekkel pózolt, tulajdonképpen semmit nem jelent. Justin Bieber is instázott már fegyverekkel, Ahmed H.-ről meg annyit lehet tudni, hogy
Cipruson tekintélyes méretű házacskával, privát hajóval és rengeteg készpénzzel rendelkezik
, nem kifejezetten az öngyilkos merénylők szomorú hétköznapjait éli.
Mondhatni, ő az atipikus szír menekült.
Ahmed H. nem terrorista.
Ahmed H. egy csaló gazember, aki a teljesen hülye Európán élősködik
és az élősködés módszertanát kívánta megosztani szír
nemzet polgár eszme
sivatagtársaival, esetleg hálózatot fejleszteni, mintegy véletlenül, magát kissé elkapatva került a röszkei események centrumába. Európának ugyanis nincs közös menekült-politikája. Eddig a gondolkodásig sem igen jutottak el, külön-külön sem, nemhogy együtt. A dublini egyezmény szerint, amit a frontországok vagy betartanak vagy nem, illene regisztrálni, ujjlenyomatot vételezni, de ezt is csak mostanában kezdik komolyan venni.
Eddig a no paper, no registry volt a divat.
A jóképességű – mint tudjuk, többnyire olyanok érkeznek – menekültek
a nyolcvanas évek óta faszán megélnek a mimózalelkületű, ostoba európaiakból
. Készítenek pár útlevelet, vagy kitalálnak pár fantázianevet Ahmedtől Mehmedig és Spanyolországból kiindulva Skandináviát érintve Ausztriáig
mindenhol felveszik az adott országban kiutalt migránstámogatást, gyerekenként
. Esetleg ott hagynak egy feleséget vagy egy nagymamát, ha alkalomadtán valami papírmunkát is el kellene végezni.
A felvett segélyekből meg simán összehoznak egy kebabost a körúton.
És ez nem vicc. Van a körúton olyan iraki kebabos,
aki lassan 20 éve él álnéven hazánkban, már magyar állampolgárként, miközben Dániába és Németországba jár a segélyért
. Más-más néven. És ebben nem csak az a gáz, hogy Európába járnak az arabok a szociális kasszát csapolni, hanem mindennek a nemzetbiztonsági vetülete sem elhanyagolható részletkérdés. A fenti magyar állampolgárságú irakinak, amikor a nyolcvanas években hazánkba érkezett,
a magyar papírjaihoz nem hogy ujjlenyomat, de jóformán fotó sem kellett
. És a megadott állampolgársághoz tartozó biometriai azonosítók még ma is az európai tagállamok legféltettebb titkai közé tartoznak. Nem osztjuk meg egymással, ahogy a megadott menekültstátuszhoz tartozó adatokat sem. Semmi nem gátolta meg eddig a menekülteket abban, hogy egy országban státuszt szerezve ne utazzanak tovább egy másikba ugyanezért. Vajon hány ilyen
álnéven, több útlevéllel rendelkező arabeus él Magyarországon és szerte Európában
, akikről a szolgálatoknak fingjuk nincs? És a Palpatine - a politikai haszonszerzés mellett - mi a faszért ragaszkodik a regisztrációhoz foggal körömmel? Miért nem hagyja elmenni őket szépen csendben? No, ezért!
No registry, no paper, no cry – bendzsózza közben Komáromy Gergő a Keletiben, a migszolosok pedig tercelnek rá.
