Pesti Srácok

A Kádár-nyalonc, a szabólegény és a bili, amibe a kezünk belelógott

A Kádár-nyalonc, a szabólegény és a bili, amibe a kezünk belelógott

Így legalább kerek a történet: kiderült, hogy a Kádár-éra építész-főnyalonca találta ki azt a megalomán baromságot, amit a mi lassacskán gyurcsányosan habókos vitéz szabólegényünk jelentett be csütörtökön: egymillió fa a Nyugati pályaudvar tetején. (Figyelem: jövő csütörtökön jön a száz lépés programja, következő héten a hétszázmilliárdos pólusvárosok - Szeged Biopolisz - álma, aztán meg a reggeléjjelmegeste...)

Szerencsére az államigazgatás már rutinos, nix ugribugri, egy hét múlva úgyis elfelejti. Normális ember eleve valami átverést sejtett a háttérben, hiszen aki ért a várospolitikához, vagy legalább fél generációnál több időt töltött Budapesten, az két dolgot pontosan tud: Egyrészt Finta Józsefet azonnal ki kell zavarni, ha véletlenül valamilyen Budapest jövőjéről szóló vitába próbálna belekotnyeleskedni, s rögtön végig is vezettetni a városon, hogy "nézd meg bazdmeg, ezt te csináltad".

A másik pedig, hogy betonból nem lehet parkot építeni.

Az ugyanis nem park (nem is nevezik annak sehol) amikor a pláza/mélygarázs/lenyúlt tömegközlekedési központ tetejére, ötven centis földbe tujákat és sivatagi füvet ültetünk. Régi vita ez, az ilyen "tetőkert" jól néz ki egy vállalati székház tetején, ahol kellemes környezetben bagózhatnak a rabszolgák, és jól néz ki, ha valamilyen amúgy is elkúrt építményt akarunk vele elfedni, például a Keleti pályaudvar metrókráterének a tetejét, stb. De semmiképp nem pótolja az igazi, földből táplálkozó, hűs, élő parkot, amit nem méregdrága számítógépes öntözőrendszer és vörös hadseregnyi közmunkás tart valahogy életben, hanem a természet.

PestiSracok facebook image

Amúgy kár is ezen vitatkozni, meg kell nézni Finta úr már létező nagyszerű tetőkertjét a Westend oldalában, valahogy olyan sivár, kiégett és béna az egész, mint a csávó életműve. De mondhatok más példát is: a félbevágott öblítős flakonba ültetett büdöske nem ugyanaz, mint a kerti pünkösdi rózsa. Ezt minden nagymama pontosan tudja, abban a bizonyos start-up mezővárosban is. Szóval sem egymillió fát, sem ötszázat értelmes módon nem lehet elültetni a vonatok tetejére, ha pedig nem lehet, akkor nem kell kimaxolni Budapest összes fejlesztési pénzét, húsz évre előre egy ekkora balfaszságra.

Egyébként az öltet komolyságát maga Finta leplezte le, amikor a Népszabadságban (amely újabban úgy viselkedik, mint Friderikusz 2006 után, amikor öt estén át hiába próbálta elmagyarázni az ATV-ben Gyurcsány reformterveit, csak a Népszabó ma a Miniszterelnökség házi szájbarágó kiadványaként, ZDF ovitévéjeként funkcionál) rögtön sietett is tisztázni az egymillió fás tetőkert ötletét:

Egy kis úttörőváros ne legyen a közepén, bazdmeg, mézeskalácsot osztogató viasz Horn Gyulával, vagy szellemvasút <em>fickifickiző</em> migránsokkal és rumszagúan pofánkba böfögő purhab-Junckerrel?

De komolyan: húsz évnyi vita után úgy döntöttünk/tetek, hogy a Vidámpark helyén, az állatkert részeként "játszóterek, tudományos interkatív játszóház, kisállat-simogató, domb, kisvasút lesz", nagyon helyesen. Miért is kéne egy ugyanilyet még egyszer felépíteni ötszáz méterrel arrébb? Plusz évtizedes vita után úgy döntöttünk/tetek, hogy a penetráns szovjet laktanyaudvarrá silányult Városligetből világraszóló közpark és múzeumi attrakció lesz. Miért is kéne egy másik parkot és múzeumi negyedet építeni kétszáz méterrel arrébb?

Persze a Nyugatitól Rákosrendezőig terjedő, lelakott, felhagyott, egykori vasúti barnazónát valahogy rendbe kéne rakni és ésszerű ingatlanfejlesztésként odaadni például a CSOK-kal és az öt százalékos áfával élő tömegeknek, begyógyítva a tátongó, vagy öt kilométer hosszú sebet Budapest testén. És persze az is igaz, hogy Gyurcsány - szerencsére beteljesületlen - tervét a lízingelt kormánynegyed felépítésére, ne kéne valahogy elvarrni, hiszen ma ott áll az előkészített, letakarított egykori vasúti terület. Ide valami elfogadható, pénzt is hozó és zöldfelületeket is teremtő visszafogott ingatlanberuházás kellene, mihamarabb. De több tucat vágányt kilométernyi hosszan lefedni egy funkciótlan óriás-tetőkertért, igenis mérhetetlen ostobaság és közpénzpazarlás.

A rá szánt több százmilliárd forintból legyen inkább

  • végre valami a szégyenteljesen szétrohasztott Normafával, fogaskerekű a Széll Kálmántól a valódi Normafáig (két megálló plusz), a kétmillió fővárosit és a turistákat kiszolgáló létesítményekkel, beleértve a visszaperelt Úttörővárost, és beleértve a méltatlanul lepattant Zugligetet, az elvtársak jó álmáért felszedett 58-as turistavillamost, az önmagában funkciótlan libegőt, a rekettyéssé váló sí- és szánkópályákat

  • végre valami a bénán szétlopott, következésképp tíz év alatt totálisan lepukkant és szétzilált Római-parttal

  • végre valami az elmutyizott csepeli szigetcsúccsal, az értelmetlenül ketté szelt soroksári és csepeli HÉV összekötésével, a Kvassay-zsilip környékének rendezésével

  • végre valami az átjárhatatlan, használhatatlan rakpartok tervezett sétányaival, hétvégi, ünnepnapi lezárásával

  • végre egy gyalogos- és bringahíd a csodálatos Várkertbazár, az újjáépülő palota és a parádés Belváros összekötésére

  • végre az a hiányzó pár megállónyi villamos a Deák tér és a Nyugati tér között

  • végre valami az elkúrt és maffiózók/tudjukkik általt szétlopott Óbudai-szigettel

  • tágabb értelemben végre valami a főváros, amúgy világszerte irigylésre méltó tüdejével, rekreációs gyűrűjével, a vízlépcsőrémálom után feldúltan otthagyott Dunakanyarral, az elsorvadó Szentendrével, a Pilis ma trágyadomb állapotú kapujával

  • de az sem lenne rossz, ha Budapest főpályaudvarai, beleértve az agyonemlegetett Kelenföldi koszfészket, nem úgy néznének ki, mint Ploiesti pályaudvara, bár rég nem jártam arra, simán lehet, ez ma már kifejezetten sértés Ploiesti derék lakóira nézve.

Fölösleges is tovább sorolni. És az sem baj, ha tervezőasztaloknál, kocsmák mélyén néha át nem gondolt ötletek születnek. De látjuk, hogy még a kiérlelt tervek (Városliget, Millenáris, Várkertbazár stb.) körül is alig nyugszanak a viták, nem értem, miért kell a közvéleményt ilyen - tényleg fáj kimondani - de gyurcsányi színvonalú blöffökkel hergelni?

#Menyhárt mérges

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.