Jobb később, mint soha: már az Európai Unió agyáig is eljutottak az Iszlám Állam népírtásai

Melyik a leglassabb emlősállat a Földön? A háromujjú lajhár, a Bradypus tridactylus. Ha éppen sietnie kell valahová, majdnem másfél kilométert is meg tud tenni egy egész óra alatt. Ha nem, akkor egész álló nap csak csimpaszkodik fejjel lefelé. Valahogy ezek az állatkák jutottak eszembe, mikor olvastam, hogy népirtásnak minősítette az Európai Parlament az Iszlám Állam etnikai és vallási kisebbségek ellen elkövetett rémtetteit.

A csütörtöki strasbourgi plenáris ülésén a képviselők elsöprő többsége támogatta a határozati javaslatot. Ami helyes. Bár kissé megkésett. A határozati javaslatot egyébként egy magyar kereszténydemokrata politikus, Hölvényi György nyújtotta be. A képviselő védelmében legyen mondva: ő maga már jó régóta dolgozott ezen, nem rajta múlott ez a világcsúcsot döntő halogatás és bénázás. Sőt: dicséret illeti, több hónapos munkájának köszönhetően egyáltalán eljutott idáig az ügy. Mert ha az unió parlamenti többségén múlik, csütörtökön még mindig a lengyel, vagy a magyar demokrácia lett volna terítéken.

Az európai mainstream sajtó pedig az illiberális orbánizmus terjedésétől rettegő liberális képviselők hősies és bátor küzdelmétől lenne azóta is hangos.

A határozati javaslat többek közt felszólítja a tagországokat arra, hogy teremtsenek olyan jogszabályokat, amelyek alapján minél előbb bíróság elé lehet állítani azokat az állampolgárokat, akik csatlakoztak az Iszlám Államhoz. Ez is helyes. Csak az fér nehezen a fejembe, hogy ezek szerint eddig ez nem így volt. Tehát, ha valaki útra kelt Európából a Közel-Keletre és csatlakozott az Iszlám Állam milíciájához, majd levágott fejekkel szelfizett, aztán hazatért, annak senki sem tette fel azt a kérdést, hogy ugyan mit a tetves lófaszt keresett egy terrorszervezetben. Vagy elhitték neki, hogy karitatív tevékenységet végzett, esetleg ételt osztott a szegény gyermekeknek Rakka város utcáin?

Az Európai Parlamentet azonban, úgy ámblokk nem tudjuk ezért a döntésért túl nagy dicsérettel illetni. Ha csak azt nézzük, hogy Irak területén már több mint tíz éve űzik az ipart az Iszlám Állam elődszervezetei, illetve Szíria területén is lassan több évtizedes véres múlt homályába vész, hogy mikor és kik kezdték el a szervezkedést. Ráadásul, egyes konteósok szerint már a 90-es években, az Egyesült Államok hathatós anyagi támogatása mellett kezdődött el az elődszervezetek és vezetőik ténykedése. Akkor még „az oszd meg és uralkodj” elvei szerint kezdték el felfegyverezni a szunnita milíciákat a síita Hezbollah ellen.

Aztán – ahogy ez a horror mesékben Mary Shelley óta lenni szokott – a lény öntudatára ébredt és a teremtője ellen fordult...

De bárhogy is kezdődött ez az egész borzalom, bármi is volt az előtörténete ennek a szörnyetegnek, tény, hogy mára már az Iszlám Állam néven fellépő, önmagát kalifátusként meghatározó terroristacsoportosulás Európát, sőt lassan az egész világot veszélyezteti. A 21. századi népvándorlásnak, a Merkel szerint minden fejlődő európai országnak hasznos tömeges migrációnak köszönhetően, már a saját otthonaikban is megjelentek az iszlamista terroristapisták.

Még ha a háromujjú lajhárnál is lassabb galápagosi óriásteknős (Geochelone nigra) sebességét is alulmúlva, de ideje volt a határozat elfogadásának!