A boltzárról és a kormányzati nyuszikáról

Ismerik az a viccet, amikor kormányzati nyuszika megy az erdőben és meglátja a medvét. Biztos távolból odaordít neki: gyere ide, akkor pofont kapsz, hogy összeszarod magad! A medve meg odamegy. Itt vagyok – mondja. Basszameg – válaszolja a nyuszika.

Mikor kora hajnali 11 órakor észrevételeztük, hogy kormánypárti politikusok egymással versengve jelentenek be előre rendkívülinek beharangozott sajtótájékoztatókat, akkor a szemfülesebb hírolvasók már tudták, itt a vasárnapi zárvatartás kerül kormányzati elengedésre.

Csak pár apró észrevétel:

Első és legfontosabb, hogy akkor mi a tökömért kellett bevezetni, ha a „lakossági fogadtatásra” hivatkozva kényszerülnek most visszavonni. A 10-ből 10 fogorvos ezt ajánlja alapon 10-ből 10 közvéleménykutató megmondta előre, hogy nem lesz népszerű ötlet. Lényegtelen, hogy milyen elképzelések, szándékok és akaratok húzódtak meg a javaslat mögött, akkor is egy „szerzett jog” – még ha vicces is ennek tartani a vasárnapi bevásárlást – kormányzati elvonása került foganatosításra, ami sehogy se népszerű.

Hasonlóan a 18-as karikákkal ellátott dohányboltokig, ami akkor lett volna elfogadható, ha éppen a bevezetése pillanatában fedezzük föl az első floridai ültetvényt. De mivel évszázadok óta pöfékelünk és megszoktuk, ott vásárolunk belőle, ahol mást is, nem ünnepelték a dohányboltokat ujjongó tömegek. Nahát.

Az egyetlen kivételnek, a felülről vezényelt népjavítások szomorú történetében, a kocsmai bagózás betiltása bizonyult.

Ott a legvérmesebb puklisták is kénytelenek elismerni, végeredményében nem is rossz dolog, ha nem bűzlünk minden egyes kocsmázás után. A családi békét könnyebb két mentolos rágóval biztosítani, mint ruháink és hajunk kertben történő elégetésével. Meg a korsókat se döntjük egymásra, mikor hamuzni akarunk, de ez csak egy apró gyakorlati észrevétel azoknak, akik a sört meginni szeretik, nem a nadrágra öntve kiegészítőként hordani.

A vasárnapi zárvatartás viszont kimerítette az indokolatlan és teljesen sikertelen népjavítási kísérlet tényállását. Hátha ettől a csalódástól le is szoknak ezekről. A népjavítás, az emberek megszerelése amúgy az egyik legdühítőbb baloldali programpont, anyja picsáját annak, aki ebben jobberként fantáziát lát.

Pedig mikor a Nyakó-Lukács szoclista duettet normál esetben meglátom, akkor alapvetően tör ki belőlem a kardforgató fideszes, másodpercek alatt narancspáncélt veszek és rögtön agybajt kapok tőlük. Ám. De amikor a kopaszurak népszavazási obstrukciója közepette láttam NyakóLukácsot, azt kellett megállapítanom, van olyan helyzet, hogy még ezek is tudnak időnként sajnálatosan jó oldalra állni, ha véletlenül is.

Annak ellenére, hogy maga a vasárnapi boltzár nem eleve hülyeség, csak gyakorlatban bizonyult annak. Ugye.

Azonban ami ezek után történt, az gyakorlatilag a kormányzati kommunikációs vicc kategóriába sorolandó. Tehát: nem volt támogató a vasárnapi boltzár mögött. Vagyis nem volt töltény a kormányzati puskában. Ezért aztán így is kell hozzá kell látni bizonyos intézkedésekhez és a kárelhárításhoz. Egy másik nyuszikás viccel fog ez bevonulni a magyari politikai kormányzás történetébe: