Ilyen az, amikor a pénzfa mellett a lófaszfát is megrázzák
Amennyiben a végül közpénz jelleget el nem veszítő, de bőséges pénzesővel megöntözött Vs.hu kiadója közvetve vagy közvetlen Matolcsy György unokatestvére tulajdonában van, akkor viszonylag egyszerűen fel lehet vázolni a kívánatos tánclépéseket és elvárható következményeket. A nevezett jegybankelnöknek első és hirtelen felindulásában a közjellegét kell elveszítenie, majd a megfelelő eljárási szakaszok lefolytatása után a magánjellegét is pár hosszú, sóhajokkal, lemondásokkal terhes évre.
Izgalmasabb kérdés, mi van, ha mégsem rokoni alapon történt a támogatás? Rögtön felmerül, hogy egy MNB miért érzi úgy,
mindenképpen és jelentősen torzítania kell az amúgy is torz magyari sajtóviszonyokon?
Ismerjük a politikusok az elitsajtóhoz való viszonyulását. Pár milliókkal mindig szívesen megdobták a baráti újságírókat (lásd a Népszava és Lamperth Mónika miniszteri kerete legendás kapcsolatát, vagy éppen az ATV marxistája, Mészáros Tamás a pécsi kultfőizétől semmira kapott százvalahánymillióját és persze szolidabb palettáról jobber példákat is idézhetünk), kifizetik a méretes flekkdíjat, hogy a nevük ne szerepeljen egy cikkben vagy azért, hogy a vetélytárs neve szerepeljen ott, de olyanról még nem hallottunk, hogy egy teljes szerkesztőség teljes működését évekre kifizetnék. Előre. Itt rögtön két további kérdés is felmerülhet. Egyrészről mié
rt kell a minőségi újságírás cím alatt az unalmas újságírást támogatni, másrészről miért pont a középszer libnyafi állatorvosi portálját?
Ez teljesen új, ráadásul teljesen értelmetlen. Mert, ha nehezen is, de egy-egy zöldmezős beruházásban még lehet értelmet találni. Példának okáért GFG „háromnyolvasa” olyan amilyen, de lehet egyszer bekerül a könyvjelzők közé. De a vs.hu szerkesztősége tehetség szikráját is nélkülöző, ELTE médiaszakon végzett pályakezdők; a HVG-nél, Indexnél kormányellenes röpiratok fogalmazásában gyakorlott proletár költők; plusz nevüket elhallgató informátorok szerinti Kósa Andrása sajátos kombinációjaként vonult be
a nem olvasott sajtótermékek listájába, mely szomorú tényen az MNB hormonkezelése sem lendített túl sokat.
Érdekes egy koncepció – ez legalább biztos. A kollegiális felháborodás tulajdonképpen érthető,
mert senki sem szereti, ha egy szakmabeli tele van pénzzel, miközben ő nem.
Ez fordítva elfogadható csak – mint az közismert. Ez olyan, mint a hálapénz, ami felháborító gyakorlat, ha nekünk nem jut belőle, de szükséges rossz, ha igen. Ellenben az, hogy némi nagyvonalú és elegáns kivárás után (hátha lecseng)
maguk a vs.hu újságírói is megsértődtek, mert Matolcsy fizette őket,
az bárányfelhőként úszó, gyöngyöző kacajokat vonhat csak maga után a mértékadó közvélemény feletti égbolton. Itt ki kell térni egy apróságra. Az, hogy a legjobban fizetett újságíróik álltak fel és azonnali felmondással távoztak, a tulajdonos szempontjából maga a Nirvána.
Miután a kiadó megvásárolta az Origót, tökéletesen funkciótlanná vált a vs.hu – legalábbis jelenlegi formájában,
tehát a libnyafi újságírók utófoglalkoztatójaként. Kb. jelen állapot szerint maradtak a gyakornokok, akik közül az értelmesebbje mehet később a nagytesóhoz főállásban. Hogy
az ég és a föld összeakad-e, az kiváló kérdés volna egy angol fogadóirodánál. Ugye a vasárnapi boltzárat nemrég engedte csak el a kormányzat és
a nagy hátraarcokból negyedévente csak egyet engednek meg maguknak.
A sokat emlegetett korrekciós képesség próbája is lehet ez, mert az MNB köré felépített ellenőrizetlen és ellenőrizhetetlen mecenatúra akkor is egy időzített bomba, ha Matolcsy jegybankelnökként kiváló munkát végez. Legalábbis elődeihez mérten biztos...
