Pesti Srácok

Az alapjövedelemről és arról, hogy a balliberális asszonyok valójában nem is komenisták

Az alapjövedelemről és arról, hogy a balliberális asszonyok valójában nem is komenisták

Ezúttal Szabó Timcsi kezdett el az alapjövedelemről beszélni, nagy erőkkel. Röviden összefoglalom az ötlet lényegét: adjunk oda mindenkinek X összeget. A hölgy érvelése arról szól, hogy normális dolog-e az, hogy 90 ezer forint alatt él sok mindenki, tehát akkor adjunk pénzt. A kommunizmus kísértete bejárja Európát, renyhe dögszaggal, miközben PM-esnek, vagy nem is tudom micsodának álcázza magát. És még hülye is.

A pénzfa gyökere

A magyar gazdaság valahogy jelenleg is úgy működik, minden „adócsökkentés”-ről szóló hírrel szemben, hogy

először is elvesszük a „dolgozótól” a megtermelt jövedelem mintegy 53-57 %-át.

PestiSracok facebook image

Aki munkát vállal, az tíz forintból minimum 5 forintot kifizet az államnak, hol saját maga, hol áttételesen a munkaadója, hol a fogyasztása, megtakarítása közvetítésén keresztül. A rossz hír ebben az, hogy

ma Magyarországon kevesebben vannak az eltartók, mint az eltartottak,

így vannak olyanok, akik a felosztó-kirovó rendszerben gyakorlatilag most is, minden ellenkező híresztelés ellenére pozitívban vannak. Vagyis valamilyen jogállás miatt – l. nyugdíjas, gyermeket vállal (stb.) - egész egyszerűen KAP. Ezt, mint tényt rögzítem, tehát van egy réteg, akitől elvesznek (praktikusan, akik termelnek) és van egy réteg, akiknek pedig mindenféle megfontolások alapján odaadják.

Az adóemelés

Sajnos az a rossz hír, hogyha mindenkinek odaadunk gyakorlatilag jogalanyi, vagy állampolgári alapon (nem vagyok meggyőzve arról, hogy nem lenne-e diszkriminatív a többi itt élő uniós polgárral szemben, ha csak az állampolgárokra szűkítenénk) egy összeget,

akkor azt valahonnan elő kell teremteni, azt pedig nyilván az adófizetőkbűl vesszük ki, mint oxigént a vízbűl.

Sőt, a tőkét felhalmozóktól is, emellett, ha tőlük elveszik, azok nem fognak befektetni, mert ugye elveszik tőlük. Persze lehet mindenféle bürokratikus költségekről beszélni (amik tényleg nagyok), ám a lényeg ettől ugyanaz marad:

nincs jelen pillanatban több pénz a rendszerben

. Ahhoz, hogy több legyen (jelesül „mindenki kapjon valamennyit”), valakiktől elvenni kell. Ezt az állam adóemelések formájában szokta megvalósítani, vagyis aki „alapjövedelemről” beszél, az adóemelésről beszél.

A hitel

Szabó Timcsi láthatóan képtelen felfogni, hogy

nincs csak úgy „alapjövedelem”, vagyis nincs ingyenebéd.

Azt anyukánktól szoktunk kapni, de ő is megvette a termékeket a piacon, fizetett érte. Vagyis a javakat valaki megtermelte, valaki eladta, valaki megvette, a legkisebb kisfiú pedig mind megette. Szerencsére fel tudunk venni hitelt is. Tehát ez a komcsi idea.

Egy nem létező pénzmennyiség hiányos keringetéséhez vezet a nem létező gazdasági szereplők között, akik aztán a „hiány” rovatba leírják a veszteséget.

Így felveszünk hitelt, hogy fedezzük a hiányunk, amit még később kamatostul nem tudunk visszafizetni, amiből aztán újabb hitelből finanszírozunk. Ez a szélmalomharc jól ismert, Feketejánosilag, akit – emlékezhetünk – Gyuriferi ki is akart tüntetni, mint a magyar gazdaság évszázados lejtőre állításának hősét. Tehát akkor majd felveszünk újabb hitelt.

Az infláció

Azt pedig már csak a „még megjegyzem” rovatba írnám be,

ha mindenkinek odaadunk egy összeget, akkor az az összeg óhatatlanul rövid időn belül színes papírokat fog jelenteni

. Olyan színes papírokat, amelyekkel jó lesz ablakot pucolni, tapétázni, porfogónak is jó lesz, csak épp fizetni nem lehet majd velük.

Egyszóval lehangoló, de három elengedhetetlen feltétel szükséges az alapjövedelem bevezetéséhez: adóemelés, hitelspirál, hiperinfláció.

  Illetőleg ezek valamilyen kombinációja. Aki tehát szeretné Szabó Timcsi gondolatait magáévá tenni (gondolatait írtunk, nem vagyunk szekszisták, most ne fessen monoklit a szeme alá!), akkor a fenti lehetőségeket mérlegelje. Azonban mégsem feltételezem Timcsiről, hogy ezeket nem látná be azonnal, úgyhogy inkább egy másik helyzetet, vagyis egyéni érdeket fedeznénk fel a felvetés mögött. Pártapucikájának,

Sorosgyuribának ugyanis egészen biztos tetszene, hogy lehet bedönteni, shortolni a forintot,

tuti lenne a busás haszon, amiből Timikének is leesne pár "kampányforint".

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.