Napról napra erősödő meggyőződésem, hogy a fejlett nyugaton, különösen a nagy víz túlpartján gyakorló elmebetegek, de minimum ütődött idióták élnek. Ezen felismerésemre akkor sem vetül a kétkedés árnya, mikor olvasom, hogy a vadregényes Missouri állam magáról elnevezett egyeteme, az egyre súlyosbodó pénzügyi válsága ellenére csak talált 1 millió dollárt arra, hogy auditálják saját sokszínűségüket és a befogadás területén elért lenyűgöző eredményességüket. Vagyis magyarul: megszámolják a négereiket.
A hír valahogy – konyhamagyarra átültetve az elképesztő szenvtelenségét – a következőképpen hangzik: „Az egyre kevesebb adomány és a zuhanó beiratkozási számok ellenére a University of Missourinak sikerült csekély 1 milió dollárt találni egy független vizsgálatra, amelyet a sokszínűség és a befogadás témakörében szeretnének lefolytatni”. Mindezen tevékenységet, mivel a haladó nyelvezettel még lépést tartani is nehéz, elnevezték diversity audit-nak. Magyarán a csökkenő bevételek, az egyetem fennállását fenyegető gazdasági problémák ellenére csak sikerült kifizetni 1 millió kicseszett dollárt pár kiérdemesült jogvédőnek, akik magánpraxisban négert számolnak, mivel másoknak már – köszönhetően korábbi áldásos tevékenységüknek – főleg államilag már nem szabad. Itt külön ki kell térni arra, hogy noha eme nemes tevékenységnek Missouri államban régi hagyománya van – jelenleg nem sok értelmét látom. A megboldogult 1800-as években például a hétköznapi reggelek kerültek diverzitásilag auditálásra bármelyik termelőszövetkezetben, de annak még volt következménye. Ha valamely szélsőséges esetben a hat darab fehér munkafelügyelőre az előírt 32 néger helyett csak 30 jutott multikulturálisan, akkor az említett felügyelők lóra pattantak és néhány puska vételezése után elindultak biztosítani a sokszínűséget. Bár lehet az teljesen más foglalkozás volt, mivel niggerszámlálásnak nevezték. Könnyű összetéveszteni... És noha – a migrációpárti liberálisokkal ellentétben – nem vágyom vissza e romantikus ültetvényes korba, logikát még találok benne. Szintén fontos kitérő, hogy a napokban Dél-Itáliában folyik hasonló sokszínűségbiztosító-gyakorlat a földeken, és mindezt az északiak annyira sérelmezik, hogy Olaszország megszüntetését is kilátásba helyezték, amennyiben a derék nápolyi gazdák és a még derekabb szicíliai bűnszervezetek nem hagynak fel a rabszolgatartás nemes gyakorlatával. A hülyeségnek ugyanúgy van fizikája, mint teszemazt a víznek, tehát bizton számíthatunk arra, hogy ez az elmebeteg gyakorlat nemsokára – mindannyiunk, de főleg Magyarország számára – kötelezően előírásra kerül. Mondhatnónk, lecsorog hozzánk. Tehát nem elég, hogy egy-egy uniós beruházásnál kell kisebbségi népbiztost alkalmazni, hanem a közintézményeinknek évről-évre auditálniuk kell, hogy hány négerük van. Illetve, mivel a lehetőségek száma végtelen, lehet majd kötelező arabot is előírni, ami egy zsidó temető esetében például vicces lesz. Ugyanakkor az ilyenkor menetrendszerűen érkező kötelezettszegési eljárást mégse a megvalósíthatatlansági problémák fogják kiváltani, hanem mert nem találnak elég kiérdemesült jogvédőt majd hazánkban a négerszámláláshoz, ugyanis mióta a Tátikából aktivista- és komcsiképző lett, olyan reakciós tudományokat, mint a százalékszámítás már nem tanítanak. Csak elvenné az időt a fontosabb dolgoktól….
