Gyűlöletbeszéd. Régen hallottuk ezt a szót, pedig néhány éve még ezzel ébredt és ezzel tért nyugovóra a haladó elit. Telematricázták vele a metrót, naposcsibe helyett Hegedűs Zsuzsa ezzel házalt, és ha valaki mégis bűnbe esett, akkor a buzilobbista korszakát élő Kerényi verte el egy esernyővel. Aztán valami történt.
A világ utána sokáig a szerencsétlen sorsú Abdullal meg a playstationözni vágyó Alival volt elfoglalva, miután ráébredtünk, hogy ha valahol anarchiát csinálunk ott anarchia lesz, tehát ide kell hozni őket éhbérért dolgoztatni a bányában, felvirágoztatva ezzel gazdaságunkat és izgalmasabbá téve külvárosi hétköznapjainkat. Amikor pedig végre szusszanhattunk egyet, hogy beszéljünk az olyan fontos dolgokról, mint az, hogy ki kire mond csúnyát és ez milyen rettenetes, inkább a WC-problematikára kúrtuk el az időt. Okkal, mert az teljes mértékben elfogadhatatlan, hogy egy transzneműnek a máshol kelljen szarnia, mint amilyen lábbal felkelt aznap. Olyan ezt tőlük megtagadni, mint egyetemistától a safe place-t. De ennyit a dicső közelmúltról, a hülyeség kiszámíthatóbb, mint az orosz külpolitika, számíthattunk rá, hogy visszatér. Vissza is tért. Újra előkerült a gyűlöletbeszéddel való aktualizált árnyékboksz, ami Kerényi nélkül is izgalmas lesz. Az Európai Bizottság a Google-lel, a Facebookkal, a Twitterrel és a többi flat cortado mellett alapított céggel úgy döntött, hogy végleg eltörli azt, mint szellemi elődeik a múltat. A gyűlöletbeszéd meg menekülhet vagy átállhat, amennyiben román. Az ugyan még nincs letisztázva, hogy valójában mi is tartozik ide, ahogyan az sem, hogy ki és milyen jogon ítélkezhet vélemények felett, és milyen elvek mellett határozza meg, hogy a tűrt-tiltott-támogatott halmazokba mi kerüljön. Persze ilyen apróságokkal minek mulatni az időt, mikor a cséndzsdevörld hashtaget kell sámándobokkal körülülni és olyan témákról fontoskodni, ami lassan a Gólya Presszóban is vállalhatatlan. Hogy ez az egész hogyan is fog majd egy valóságban létezni a szólásszabadság és demokrácia fogalmának liberális értelmezésével, amit ugye a lengyelek és a magyarok meguntak, de ők állítólag még nem – az ismét jó kérdés… A játékszabályok azonban megváltozni látszanak: már nem a szomszéd Irénkére fog rátörni a TEK, ha Magyarok Nyulai név alatt forradalomról és királyságról ábrándozik egy kommentben. Nemsokára minden fejlevágós produkciót, mexikóizást, indiánozást, kósza niggerezést algoritmusok vigyáznak, egyúttal az ezekre alapszavakra gerjedő kis botok eltüntetik pár évszázad irodalmát és történelmét. Hullik a forgács. Nyilván olyan ügyekben, mint a keresztényezés, a fehérezés vagy esetleg a magyarozás megengedőbb lesz a Nagy Testvér, ezeken a területeken nyugodtan írhatunk bármit, de az olyan rettenetes gonoszságokat, miszerint Béla menjen a férfi klotyóba – olyat nem. Íme néhány példa arra, hogy mit nem szabd majd írni: #makeamericawhiteagain, #mexicanscum, #sendthemback, #deportmuslimsnow, #f*ckjews, #f*ckhispanics, #raghead, #f*ckblacks, #porchmonkey, #jewbag, #islamistheproblem, #theslaughterofthejews (Arabic), #theCaliphatestate (Arabic). Mindezeket bevezető jelleggel határozták meg, és pont ebben van a trükk, mivel kétharmadával még a szólásszabadság radikális hívei is egyet tudnak érteni. Sosem baj, ha a Twittert ezentúl nem használhatja például az Iszlám Állam toborzásra. Az olyan részletkérdések viszont finoman elkenésre kerültek, minthogy mennyire bővíthetők szabadon a tiltott kifejezések és tartalmak. Mert innen már csak egy lépés, hogy egészen véletlenül egy Cukorhegyit bíráló poszt is elérhetetlenné váljon a legnépszerűbb keresőkben, cserébe hogy a Facebookon se lehessen egy Google által támogatott programról csúnyákat írni. Bárhogy is nézzük, ezzel az ötlettel a fejlettnyugatot képviselő Obama-Merkel kettős olyan fegyvert adott néhány monopolhelyzetben lévő techcég kezébe, ami simán zárójelbe teheti az elmúlt pár száz év demokratikus fejlődését, cserébe pár hiszterolib megkapja a teljes internetet safe place-nek. És ebben a safe place-ben panamai iratok sem lesznek, hiszen az sérti Sorosgyurkát. Meg wikileaks sem, mert az is sérthet. Mert minek kalapács, ha nem kalapálunk vele alapon, amint szűrhető lesz az információ, szűrni is fogják. Hogy ettől jobb lesz-e a világ, abban nem vagyok biztos…
