Bob Marley szelleme és a ligetvédők
Ilyenkor, a nyár végen lassabban jutnak el hozzám a legfontosabb hírek, csak most szembesültem vele, hogy Damian Marley, foglalkozására nézve Bob Marley gyermeke is támogatja a Ligetvédőket. Hogy tényleg támogatja-e, vagy jóravaló jamaicai fiatalemberként bárkivel összeáll egy közös fotóra, aki érdeklődik egyáltalán becses személye iránt, az örökké költői homályban marad már.
Lényeg, hogy a Demokratikus Magyarország Első Számú Ipari Alpinistája és a „
Bob Marley szelleme”
együtt szerepelhetett a közkedvelt 444-en. Elsőre, de még sokadikra is csak egy bizonyos fura humorral és érdeklődési körrel bíró haverom jutott eszembe erről az egészről. Nevezzük X-nek most, habár nem ez volt a neve. Szóval X egyszer régen fogta magát és elutazott a távoli Közép-Afrika valamelyik akkor még létező országába (lehet most is létezik, de egy ideje nem tartom számon az afrikai országokat) és – kihagyva azt a három bárt a fővárosban, ahol értettek angolul és láttak már fehér embert – elindult az ország belsejébe. Kalandvágyból vagy őrületből – egyre megy. Mint mesélte, rendkívül jól mulatott a tőle vagy megrémülő, vagy őt istenként fogadó, csak és kizárólag kultúrantropólógiai szempontból érdekes törzseken, illetve a törzsek tagjainak lelkesedésén. Egy idő múltán, amikor elunta a tapogatást, vagy elfogyott a nála lévő és nőkre cserélhető üveggyöngy (nem részletezte a kiváltó okokat), nekiállt azzal szórakozni, hogy magyarul tanította a kis néger gyerekeket. Olyanokat tanított be nekik, hogy
„éljen szálasi”
meg, hogy
„rákosi mátyás népünk atyja”
. Ennek persze az égadta világon semmi értelme nem volt, pláne azért, mert történetünk idején még nem volt minden telefonban kamera, hogy ezeket utána fel lehessen rakni a YouTube-ra. Mindenesetre jól szórakozott. Mint Komáromy Gergő, nemzetünk ipari alpinistája. De hogy a kis néger gyerekek ott, Közép-Afrika szívében se hungaristák, se magyari kommunisták nem lettek, abban biztosak lehetünk. Ahogy abban is, hogy
Bob Marley szelleme
leszarja a Városligetet. Pláne a fáit.
