A politikai-ideológiai-irodalmi Nobel-díjról
"Aztán ott van még az „ideológiai”, vagy pontosabban fogalmazva inkább politikai szál: hogy Horace Engdahl azt mondja, az akadémia már 1969-ben szakított ezzel az elvvel, korántsem jelenti azt, hogy azóta ne befolyásolná – vagy ne tűnne úgy, hogy befolyásolja – a döntést a díjazott író politikai aktivitása. Amivel egyébként igazából semmi baj nincs, hiába akarják sokan ezzel az érvvel bagatellizálni a Nobel értékét. Hiszen arra a kérdésre, hogy „ki a jobb író” vagy „ki ír jobban”, tényleg lehetetlen egyértelmű választ adni, akkor meg miért is ne számíthatna a kitüntetett emberi minősége is a díjazásban, amennyiben két egyformán zseniális író között kell dönteni?" -
fogalmazza meg lelkesen az Index
annak kapcsán, hogy megfelelő(en) elvtárs is legyen az alkotó, ne csak úgy kibaszott jó könyveket írjon. Erről nekünk egy másik, egy régebbi idézet jutott eszünkbe, mert a haladó értelmiség már csak olyan, hogy állandóan egy helyben jár.
"Az irodalmi és művészeti kritikának két kritériuma van: az egyik politikai, a másik művészeti. ...
Egyrészt politikai, másrészt művészeti kritérium, mi a kettő viszonya egymáshoz? A politika és a művészet közé éppoly kevéssé lehet egyenlőségjelet tenni, mint az általános világnézet, valamint a művészeti alkotás és művészetkritika módszerei közé. Mi nemcsak az elvont és teljességgel megváltozhatatlan politikai kritériumot tagadjuk, hanem az elvont és teljességgel megváltozhatatlan művészeti kritériumot is; minden osztálytársadalomban minden egyes osztálynak saját politikai és művészeti kritériumai vannak. De minden osztálytársadalomban mindegyik osztály mindenkor a politikai kritériumot helyezi előtérbe, és a művészetit csak másodlagos helyre teszi. ... Mi azonban megköveteljük a politika és a művészet egységét, a tartalom és a forma egységét, a forradalmi politikai tartalom és a lehető legtökéletesebb művészeti forma egységét. Az olyan műalkotás, amelynek nincs művészeti értéke, mindig erőtlen marad, bármilyen haladó jellegű is politikailag. Éppen ezért szembeszállunk a politikai nézetekben helytelen művészeti alkotásokkal éppúgy, mint az úgynevezett "plakát és jelszó stílus" tendenciájával, amely csak helyes politikai nézeteket hirdet, de művészeti szempontból erőtlen. Az irodalom és a művészet kérdéseiben kétfrontos harcot kell vívnunk."
Beszédek az irodalom és művészet jenani fórumán (1942. május), Válogatott Művek III. k. Mao a bölcs.
