Pesti Srácok

Hazánk legfontosabb kérdése: Ki, kinek a szoknyája mögé bújik?

Hazánk legfontosabb kérdése: Ki, kinek a szoknyája mögé bújik?

Úgy indult a parlament tavaszi ülésszaka, ahogy szokott. Mondhatni semmi különös nem történt, mindenki tette a dolgát.

A miniszterelnök hozta szokásos országfényezős formáját és sorolta a kormányzásuk kezdete óta javuló makrogazdasági mutatókat, majd megjelölte a következő év fontos feladatait, jöttek az ellenzéki vezérszónokok, akik jogosan, vagy jogtalanul, de belekötöttek mindenbe, csak abba nem, amit Orbán mondott. Normál üzem, mindenki ott folytatta, ahol ősszel félbehagyta. Egész addig a pontig, míg Orbán, Vonának szánt viszontválaszában, elegánsnak csöppet sem elegáns, viszont viccesnek valóban vicces módon burkolton buzizott egy férfiasat. A Jobbik elnöke, aki a népszava olvasói levélíróinak szintjén támadta Orbánt (letolvajozta, lehazugozta, stb.), majd az olimpia megrendezése körüli elbaszás-sorozat főfelelősének nevezte meg, úgy fogalmazott:

Utalva ezzel arra a pletykákra, hogy ha visszavonják az olimpiarendezés tervét, akkor a miniszterelnök szerint Tarlósnak kell elvinnie a balhét. Hogy miért pont a „szoknya mögé bújás” népies fordulata jutott Vona eszébe az nagy talány... Hogy provokált-e a miniszterelnököt - azt is nehéz megmondani, de az egyszer biztos, hogy feldobta ezzel azt a bizonyos magas labdát, amelyet Orbán, ha nem is elegáns módon, de azért mégsem alpárian, de lecsapott. Viszontválaszában ugyanis mellékesen megjegyezte: „nem szoktam én, illetve nem én szoktam más férfiak szoknyája mögé bújni.”

Vicces, az tény! Hogy belefér-e? Azt mindenki döntse el. De egy biztos: megfogalmazódott ezzel hazánk legfontosabb politikai kérdése.

PestiSracok facebook image

Az ügynek azonban van egy tágabb olvasata. A Jobbik néppártosodása, amely kissé amnéziás állapotokat mutat, a sajtó reakciója és a Jobbik pálfordulása buzizás ügyében. Ugyan apróság, de ha más férfi szoknyája mögé bújás vádja buzizás, akkor Vona is buzizott. Mindegy, lépjünk tovább! Az amnéziára jó példa az Orbán-Vona csörte után megszólaló Volner János frakcióvezető, aki azt a kérdést merte megfogalmazni:

Ó, dehogynem! Hány és hány alkalommal megtörtént ez!

Hogy nem politikus buzizott politikust, legfeljebb a kurucinfó? Vagy egy ex-szadeszos egy fideszes polgármestert? Ó, dehogy... A Jobbik is folyamatosan buzizott le politikusokat az elmúlt évtizedben. Novák Előd és Dúró Dóra számtalanszor megtette ezt közszereplőkkel, és politikusokkal is, leginkább Alföldi Róberttel és Fodor Gabival. De még a néppártosodó Jobbik hivatalos oldalán is

máig olvasható az az alapszervezeti közlemény

, amelyben Fodor Gábort Gabriellának nevezik következetesen. Az Orbán-Vona pengeváltás értelmezése a sajtóban pedig szintén igencsak tanulságos képet mutat.

A HVG sietett először megszólaltatni Vonát

, alig várva, hogy háborodjon már föl azon, hogy lebuzizták, majd persze

a HírTV is megcsinálta az összefoglalóját

, amelyben “független és objektív” módon elmagyarázták a nézőknek, hogy milyen csúnya dolgot tett Orbán. Majd

beállt a sorba a Magyar Narancs is

, amely mostanság igencsak baráti stílusban szokott beszámolni a jobbikos ügyekről.

Azért ez nem volt mindig így! Sőt!

Ha már néppártosodás, és a buzikhoz fűződő viszony változása, akkor érdemes felidézni

a Jobbik 2012-es törvénytervezetét

, amelyen a HVG és a Magyar Narancs volt a leginkább felháborodva. Akkor még a Jobbik azt javasolta, hogy változzon meg a büntetőtörvénykönyv az „egyes szexuális magatartászavarok visszaszorítása érdekében” úgy, hogy „a homoszexualitást fajtalankodásnak és szexuális magatartászavarnak minősítse”, amit „egytől öt évig terjedő börtönbüntetéssel legyen sújtható”.

Azaz, a buzikat 2012-ben még börtönbe záratta volna a Jobbik!

Sőt, Mirkóczki 2012 áprilisában még azt is hozzátette, hogy elzárással vagy 150 ezer forintos bírsággal sújtaná azokat a homoszexulis párokat, akiket ugyan nem vezet a népszerűsítés szándéka, de például kézen fogva mentek az utcán, vagy nyilvánosság előtt csókolóztak. Illetve beemelnék az alkotmányba, hogy bár Magyarországon mindenkinek joga van a békés tüntetésekhez, de a buziknak nem... S mikor Toroczkai polgármesterként ebben a szellemben 2016-ban meghozta azt az ásotthalmi rendeletet, amelyben többek közt betiltanák a meleg propagandát a település közterületein, akkor Vona volt az első, aki rohant is az összes tévébe, hogy elhatárolódjon ettől a csúnya náculós buzizástól és alelnökétől. Hát igen, 2012 és 2016 között sok pride lefolyt az Andrássyn, de annyi még nem, hogy legközelebb a Jobbik kamionja is ott dübörögjön. Bár ki tudja…

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)