Majtényi, az ellensúlyok balfékje
Balfékek és egyensúlyok. Ez lett ma Majtényi a libnyaf oldalon, miután az Együtt nevű médialufi is bejelentette, hogy támogatja a jelölését. Az egyszemélyes „fék és ellensúly” - legalábbis Juhász Péter sajtótájékoztatója szerint, ahol legalább annyi kiderült, összefüggő mondatokban kevésbé járatos, mint a fütyülés hadtudományában.
Hogy milyen programban nem értenek egyet az összefogásra szóban kész ellenzéki pártok - azt nem igazán tudjuk. Hogy ki, kivel nem akar együtt lenni, azt körülbelül már tisztán látjuk. Most viszont már azt is tudjuk, hogy van valami, amiben a szocik, a dékások, a liberálisok, az elempések, a péemesek, az együttesek, a szolidaritásosok, a bitószalonosok (lehet valakit kihagytam...) egyetértenek: Majtényi megszívatása. Botka nem akarja Gyurcsányt, de akarja az LMP-t, nem látja komolynak a Momentumot, de bárkivel tárgyalna, majd mégsem. Szigetvári nem kíván Gyurcsánnyal egy listán lenni, de Botkát sem szeretné miniszterelnök-jelöltnek. Az Együtt pártot kifütyülték a szocik egy dunakeszis fórumon, amin Szigetvári felbaszta magát. A PM kiszáll abból az előválasztási folyamatból, amely el sem kezdődött. Az LMP egyedül akar országos listát állítani, és nem kér senkiből, bár őt hívják mindenhová. A Momentumnak fingja sincs, hogy mit akar, kiscsoportos beszélgetések során próbálják éppen önmaguk létezésének okát kitalálni, ami inkább tűnik ontológiai, mint politikai kérdésnek. Gyurcsány pedig magát akarja (talán ez a legkorrektebb hozzáállás), Heller Ágnes pedig Vonát is akarná, aki viszont visszautasít mindenkit. De ez most lényegtelen, mint ahogy az is, hogy a szerencsétlen baloldali szavazó mit akar. Majtényit viszont mindenki akarja. Mármint egy olyan köztársasági elnök jelöltnek, akinek voltaképp semmi esélye sincs. De hát éljen a demokrácia és virágozzék minden virág. Még a büdöske is... A Bitó szalon szereposztó díványáról indult volt tengerjogász és ombudsman, aki ma a Soros által fenntartott Eötvös Károly Intézet elnöke olyat tud, amit senki más ebben a káoszban. Röpke két hónap alatt a teljes ballib ellenzék felsorakozott mögötte. Mert úgy sincs tétje... Sőt! Bukásával senki nem megy bele egy nagyobb arcvesztésbe, ráadásul, miután majd nem választják meg, meg lehet írni a nemzetközi sajtóban, hogy micsoda diktatúra van itt kérem szépen. A Süddeutsche Zeitung, a Libération, vagy a The Washington Post majd lehozza, hogy Magyarországon mindig az van, amit Orbán akar, ebben az esetben Áder János, holott lett volna egy független civil jelölt is, aki ráadásul egymaga a fék, az ellensúly és a nemzeti egység megtestesítője. Januárban a PM jelentette be, majd ugyan mindenki leszarta, de csatlakozott a Szolidaritás is, február elején jött az LMP, ami azért volt fordulópont, mert nélkülük nem lett volna meg a kellő számú képviselői jelelöltség. Viszont ezzel csak balra álltak az örökké középre tartók, Schiffer nem is volt túlzottan elragadtatva.... Az MSZP február közepéig várt, majd jobb híján aláírták ők is Majtényi papírját, Gyuriferi nagy csinnadrattával, mint az összefogás mindenható ura a múlt héten csatlakozott, majd végül az Együtt is beadta a derekát. Cserébe viszont azt kérték, hogy üljön már Majtényi egy asztalhoz Juhász Péterrel. Ami elég kellemetlen lehet, de hát a cél szentesíti az eszközt. De azért szép hivatás lehet valódi féknek lenni. Balféknek...
