Pesti Srácok

Lúzerek és a folyamatosan megemelt terrorveszély

Lúzerek és a folyamatosan megemelt terrorveszély

A londoni Parsons Green metróállomáson történt terrorakció után ismét összeült a brit kormány Cobra nevű operatív válságstábja (ez ugye kb. az ötödik terrorcselekmény Nagy-Britanniában csak 2017-ben). A tanácskozás után Theresa May brit kormányfő bejelentette, hogy Nagy-Britanniában ismét a 'severe' (súlyos) szintről a 'critical' (kritikus) szintre emelték a terrorkészültséget.

Ami azt jelenti, hogy a brit kormány közvetlenül újabb terrorcselekmények végrehajtására számít. Tehát fokozni kell a készültséget. Ami egyfelől nehezen érthető. Mármint az, hogy a London Bridge-nél nem is olyan régen történt súlyos támadás után (3 hónapja) miért

nem

számítottak újabb támadásra. Vagyis miért enyhítették ilyen gyorsan a terrorkészültséget 'severe' szintre. Lám, itt az újabb támadás, tehát a szakértők és a politikusok elmérték a helyzetet... Másfelől viszont nagyon is érthető. Lehetetlen állandóan a legsúlyosabb terrorfenyegetettség állapotában élni, mert azt a rendszer sem tűri a végtelenségig. Lám, Franciaország és Belgium lassan két éve egyfolytában a legsúlyosabb de facto terrorfenyegetettség állapotában él - a legmagasabb a készültség, katonák és rendőrök járőröznek mindenfelé -, mégis történnek újabb és újabb cselekmények. Ám már nincs hova fokozni a készültséget. Nyilvánvaló - a sokadik, a párizsi utcákon járőröző rendőrök és katonák ellen elkövetett támadás is rámutat, hogy - csak védekezéssel, csak járőrözéssel ezek a cselekmények

nem

PestiSracok facebook image

előzhetők meg, legfeljebb gyorsabb lehet az elkövetett terrorcselekményre a reagálás. De ez a reagálás - dolgok természetéből fakadóan -

mindig

elkésett. Ezek az akciók - a tegnapi besült bombától eltekintve - gyakorlatilag mindig sikeresek, mert egyetlen cselekményre irányulnak. Így a védekezés ellenük - ebben a fokozott járőrözős formában is - mindig elkésik. Mire a katonák, a rendőrök reagálnak, legyenek bár a támadás helyszínétől akár csak 100 méterre, mindig csak a megtörtént eseményre tudnak reagálni. Addigra halottak hevernek az utcán.

Rajtuk már semmilyen terrorkészültségi szint nem segít.

Szóval, a terrorkészültség fokozása - ami egyfajta tüneti kezelés, vizuális elrettentés - csak részben érthető a Szigetországban. De természetesen érthető. Valamit kell reagálni. Legalább a lakosság megnyugtatására. Nyilván, ha a metrókocsiban elhelyezett bomba besült, ám az azzal elkövetett (sikertelen) akciót az Iszlám Állam magára vállalta. Ezt a blamát sürgősen "ki kell javítani", hiszen - ha úgy nézem - folt esett az IS "becsületén". Még Donald Trump is lúzernak nevezte a terroristát. Márpedig ennek a lúzer terroristának most egyetlen feladata van, sikeresen végrehajtani egy másik támadást, amíg el nem kapják, legyen az bár a Scotland Yard vagy az IS helyi parancsnoka.

Így válnak a lúzer terroristák is rendkívül veszélyessé.

Ez egyben újabb üzenet Brüsszelnek és a migránssimogatóknak. Hogy nem a terrorkészültség állandó fokozása előzi meg ezeket a terrorcselekményeket. Ezeket a cselekményeket a háború tényének elismerésével lehet csak megelőzni, és egyszer s mindenkorra megoldani - ahogy Földi László fogalmazott a minap

a PS élő vitaműsorában

. Vagyis, az Európát egyre jobban fenyegető terrorcselekmények megelőzése egyetlen módon lehetséges: a háború deklarálásával és háborús szabályokkal - a háborús helyzet szerint szükséges és elégséges erők bevetésével, és főleg támadással és nem védekezéssel. Az ellenség megnevezésével, ellenük katonai akciók megkezdésével, az ellenség "katonáinak" levadászásával (akkor is, ha még éppen nem követtek el semmit, de akár csak a legkisebb gyanú szerint is potenciális ellenségnek tekinthetők), a harcosok és a hátországuk, valamint a szálláscsinálók, kollaborálók begyűjtésével, deportálásokkal, stb., stb. A potenciális ellenség utánpótlását biztosító szabad bevándorlást pedig minden lehetséges eszközzel meg kell akadályozni. Ezek egy háború viselésének alapvető szabályai. Ez az, amit nem értenek, vagy nem akarnak megérteni a lúzerek Berlinben, Párizsban, Brüsszelben... És ez az, amiért a liberális politico.eu leírhatja, hogy immár - ha nem is merik még hangosan kimondani, de - Orbán áll nyerésre a migrációs vitában. Lúzerek, ébresztő! Háború van...  

Szerző: Mernyó Ferenc Az írás eredetije ITT olvasható

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.