Haladás vidéken

Davosban bemutatott produkciója után bátran kijelenthetjük, Soros Gyurka bácsi tökéletesen elvesztette a kapcsolatot a valósággal. Ennek másik jele, hogy a galád Orbán elleni legeslegújabb csodafegyverként a haladó újságírás vidéki bázisának szélesítését tolta fel a kis dollárpálcikájával a térképre.

Minő meglepetés, az Átlátszó.hu állt a kezdeményezés élére, ők fogják szervezni és intézni a pénzügyi logisztikát. Róluk azt érdemes tudni, hogy évek óta szállítják a magyari kormányzat éktelen és példa nélküli korrupcióját leleplező cikkeket, ami a gyakorlatban úgy működik, hogy a gyanútlan polgár egy jól sikerült címadás után megnyitja az irományt, majd mire a végére ért, nem a politikusra, hanem az újságíróra haragszik; őt akarja megverni.

Erre mondják, hogy a tartalom és a forma tökéletes összhangban van a végeredménnyel.

De sokkal fontosabb, hogy a hazája sorsáért aggódó, a gazdasági növekedést szem előtt tartó ellenzékinek tényleg nem kell mást csinálni, minthogy minden címszóval, minden indokkal, minden hazugsággal, minden eszközzel lerántani minél több pénzzel a vén hülyét. Ugyanis ezeket a pénzeket így mindenképpen itthon költik el. Kiflit, kefirt vesznek belőle, beviszik a fénymásoló szalonba, hogy eljuthasson vidékre a kinyomtatott internet, ésatöbbi. Eddig mindig a mezőgazdaság és az építőipar húzta fel a növekedést, megfelelő időjárás esetén, most a nyomdaipar lesz a vezető iparágunk.

Ha minden igaz, és a vén spekuláns nem hazudott, akkor annyi pénzt fog idemozgatni a választásokat megelőzően, aminek már a GDP alakulásában is szerepe lesz. Talán érdemes volna egy picit felfele módosítani az előrejelzéseket is. Aztán a megélénkült fogyasztás, a felpörgő nyomdaipar magával vonja az befektetői bizalom növekedést, az meg optimista várakozásokat eredményez, amiből még több befektetés lesz, végül bérelemlés.

Meg mindenféle olyan mutatók megugranak, aminek köszönhetően a Fidesz elsöprő győzelmet arat a választásokon.

De vissza a vidéki újságíró hálózatra, akik most ott hagyják a jól fizető benzinkutas és ügyfélszolgálati állásukat, hogy tudásukat és felkészültségüket a kormányzat elleni harcra fordíthassák. Ahogy a fantazmagóriáikban ez megjelenik, mert azért ez az összeg, megyékre lebontva, bizony a lófasz minősített esete. Gyurka ennél egy-egy középiskolai buziérzékenyítő tréningre többet költ.

Persze az átlátszóék meg a haladók valószínűleg köszönik ezt a „rengeteg” pénzt és nagy kacagások közben zsebre teszik. Elkocsmázzák vagy mittomén. Ők is nagyon jól tudják, hogy ezzel érdemben nem lehet befolyásolni a választásokat. De nekik ez nagyon jól jön, mert valljuk be, ki nem örülne egy kissé megbolondult nagypapának, aki hetenként küld nekünk egy valag zsét.

Ezért a pénztért persze ők meg fognak dolgozni, hiszen a vidéki újságíró hálózat nincs ingyen. Ki kell fizetni az irodát és a Manci nénit, aki iktatja a vidéki demokratákat. Ezen túl le is kell káderezni a jelölteket, nehogy valami fideszes elhajló szerezzen magának almácskás gépet a nyílt társadalom kontójára.

És ami a legfontosabb, ki is kell képezni őket a békeharcra, nem lehet csak úgy felkészületlenül meglepni Mészáros Lőrinc kutyáját.

Tehát el kell tanulniuk a know-how-t a legjobb, legátlátszóbb újságíróktól, és ezek a képzések bizony időt, de legfőképpen pénzt emésztenek fel. Meg kell tanulniuk kilátástanul unalmasan kifejtős fogalmazásokat írniuk a korrupcióról. Vagyis inkább a semmiről, mert a valaki ismert valakit, aki találkozott egyszer Orbánnal, és ez a valaki vett egy céget, az nem túl izgalmas történet. Ahogy már említettem, az olvasó a cikk végén nem a korruptnak nevezett politikusra haragszik, hanem az újságíróra.

Hogy Soros fejében mi járhat, az még érdekesebb kérdés. Talán tényleg elhiszi, hogy vidéken csak egy újságra van szükség, és rögtön kitör a népből az elégedetlenség, fellázadnak, de úgy, hogy rögtön agyon is lövi a konrádgyörgyi értelemben vett korszellem Orbánt. Mert amennyi hülyeséggel tömik itthonról a fejét a Brüsszelbe is rendszeresen kijáró panaszkórus, valószínűleg tényleg elhiszi, hogy éhen halt újságírók tetemeiben gázolnak a vidéki Magyarországon, ellenzéki hangok pedig egyáltalán nincsenek.

De talán jobban tette volna, ha a pénzét 2015-ben költi el, amikor eladóak voltak a vidéki napilapok, és akkor most nem a benzinkutakról és az ügyfélszolgálatról verbuválni oknyomozó újságírókat.