Igazolta kedden a Kúria, hogy a semmisségi törvény érvénytelenítette a Kovács Istvánnal szemben 1957-ben kiszabott hat éves börtönbüntetést. A férfi az ismert ’56-os forradalmár, szabadságharcos, Preszmajer Ágoston vádlott társa volt büntetőperükben, fegyverek állítólagos rejtegetése miatt ítélték el. Preszmajert – aki Maléter Pál honvédelmi miniszter egyik összekötője is volt a megszálló szovjet erőkkel folytatott tárgyalásokon – halálra ítélték és kivégezték.
A Kúria is igazolta kedden annak az 1957-ben a Fővárosi Bíróság által meghozott ítéletnek a semmisségét, amelynek egyik érintettje hat év börtönbüntetést kapott az ’56-os forradalomban betöltött szerepéért. Kovács Istvánt lőszerrel és lőfegyverrel visszaélés miatt marasztalták el egykor, majd esetében Polt Péter legfőbb legfőbb ügyész tett indítványt a semmisségi eljárás lefolytatására. A férfi a Preszmajer Ágoston és társai ellen indított büntetőper másodrendű vádlottja volt, és azért ítélték el, mert az akkori ügyészség álláspontja szerint Preszmajertől átvett pisztolyokat rejtegetett a forradalom után, amikor a hatóságok már mindenkit a fegyverek beszolgáltatására köteleztek. Preszmajer Ágoston az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik ismert figurája. Az árvaként felnőtt fiatalember csepeli munkásként kapcsolódott be az eseményekbe, harcolt egyebek mellett a Corvin-köznél és a Práter utcánál, később pedig a Nagy Imre-kormány honvédelmi minisztere, Maléter Pál egyik összekötője lett, amikor a tábornok a megszálló szovjet hadsereg vezetőivel tárgyalt.
A forradalom után is szervezkedett
Preszmajer Ágoston a végsőkig kitartott a Budapest utcáit harckocsikkal feldúló szovjet haderő ellen, holott társaival együtt tudták, hogy kézifegyverekkel nincs esélyük a megszállók ellen. A fiatalember jóval a forradalom leverése után, 1957 januárjában is szervezkedett a csepeli gyárban, és arra buzdította az embereket, hogy akár a nyílt harcot is vállalva döntsék meg a kollaboráns Kádár János bábkormányát. Mivel a kádári terrorgépezet nem hagyott teret az ellenzéki gondolatoknak, a népi ellenállás elhalt, Preszmajer megpróbált külföldre jutni, de elfogták, és elkezdődött az a büntetőper, amelynek másodrendű vádlottja volt az említett Kovács István. Preszmajer Ágostont halálra ítélték, és 1957 novemberében kivégezték. Érdekesség az ügyében, hogy végső döntést meghozó Legfelsőbb Bíróság kegyelmi tanácsában egyedül a hírhedt vérbíró, Borbély János szavazott arra, hogy a fiatalember kegyelmet kaphasson. Preszmajer az elsők között volt abban a sorban, akiknek korábbi ítéleteit a 2000-ben elfogadott, majd később többször kiterjesztett, úgynevezett semmisségi törvény alapján érvénytelenítették.
A Kúria az ügyben eljáró bírói tanácsának elnöke, Kónya István kedden az indokolásban utalt rá, hogy a semmisségi törvény valójában az összes, az ’56-os ügyekben a pártállami elnyomó gépezet részeként működő bíróság határozatait automatikusan érvénytelenítette, Polt Péter beadványának nyomán a Kúria szerepe az volt, hogy igazolja a Kovács Istvánra egykor kiszabott büntetés semmisségét. A semmisségi törvény megalkotóinak szándéka éppen az volt, hogy érvényteleníteni lehessen azokat az ítéleteket, amelyeket a kommunista diktatúra döntéshozói nem jogállami keretek között hoztak, és egyértelműen az elnyomó gépezet politikai céljait szolgálták.
Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS