kommunista diktatúra
Nekünk bolsevikból is a legalja jutott - A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjára (PS-exkluzív!)
Még az első Orbán-kormány döntése volt 2000-ben, hogy február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává nyilvánította. Bár azok után, amit ebben az országban a bolsevikok műveltek, gyakorlatilag az év bármely napját kijelölhettük volna erre az emléknapra, végül azért esett február 25-re a választás, mert 1947-ben ezen a napon tartóztatták le Rákosiék Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát. Az a letartóztatás valóban egyfajta Rubicon-átlépést jelentett. Az ezt követő, évtizedeken át tartó terrort, kegyetlenkedést és diktatúrát, valamit ezek társadalmunkra gyakorolt hatásait próbáljuk felvillantani alábbi, az emléknap tiszteletére közölt írásunkban. Megnyomorított életek, kettétört gerincek, tönkretett egyházak, szétvert társadalom – A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjára
1919-ben még csak felvillantották, mire lehet tőlük számítani. Többre akkor nem tellett, mert a Tanácsköztársaság 133 terrorral átitatott nap után csúfosan megbukott, a gyilkos rendszer működtetői pedig eltakarodtak a hatalomból. Aztán 1945 után elérkezett az ő világuk. Építhették a „népi demokráciát”. Nyomukban elhurcolások, letartóztatások, megkínzások, kivégzések jártak, a paraszti társadalom és az egyházak megtörése, valamint a nemzettudat elsorvasztása. Mert nekünk kommunistából is a legalja jutott... '56 legelfeledettebb áldozatai – Honi felderítés (Videó)
Az 1956-os szabadságharcra budapesti eseménysorként tekintünk; lassan szivárog be a köztudatba, hogy a vidéki városokban is komoly dolgok történtek. Még kevésbé ismert, hogy az elszakított országrészekben is van története '56-nak. Annak ellenére, hogy ez az egyetlen olyan nemzeti ünnepünk, amely csonkamagyarországi eseményhez kötődik, és emiatt nem övezi ma olyan kultusz a külhoni magyarok körében, mint március 15-ét vagy augusztus 20-át, a magyarországi történések a határokon túl is rezonáltak, elsősorban Erdélyben volt visszhangjuk. Olyan fiatalok is voltak, akik nekivágtak az útnak Magyarország felé, hogy harcolhassanak a kommunista diktatúra ellen. Az ő főellenségüknek azonban nem a magyarországi, hanem a román kommunista hatalom bizonyult. Románia ugyanis minden tekintetben meglátta a lehetőséget a magyar népfelkelésben: belpolitikailag még szorosabbra húzhatta a soviniszta terrort az amúgy is gyűlölt magyar lakosságával szemben, szokásosan ügyes és gátlástalan külpolitikai helyezkedésével pedig ekkor vívta ki a nagyobb mozgásterét a kommunista blokkon belül. Az '56-os erdélyi eseményeket és a román megtorlás áldozatait Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum történésze mutatta be a Honi felderítés nyilvános felvételén. "A Jóisten a nagy szellem volt" - így tudták túlélni a kommunista éveket a magyar cserkészek - Mi kérdezünk
A Mi kérdezünk mai adásában Márkus Richárd cserkész segédtiszt volt a vendégünk, akivel arról beszélgettem, hogy mi is a cserkészet titka. Jelenleg a világ több mint 200 országában vannak jelen, és létszámuk több tízmillió főt számlál. Magyarországon a tagok száma meghaladja a tizenháromezret. Küldetésük, hogy olyan fiatalokat neveljenek ki, akik elkötelezettek Isten, országuk, önmaguk identitásuk mellett, és ezáltal egy egészséges társadalom tagjai legyenek. De szó esett arról is, hogyan lehetséges az, hogy egy olyan ifjúságnevelő mozgalom, mely a kommunista rendszerek elviselhetetlen szervezetei voltak, a mai napig működnek, annak ellenére, hogy több évtizedig csak a berkek alatt létezhettek.