Szerettünk volna a magyar labdarúgó-válogatott hihetetlen meccseiről forgatni, és természetesen a franciákkal és németekkel döntetlent játszó srácok nem is maradhattak ki a szórásból, de szomorúságunkra igazán süppedő mocsárba kerültünk a mostani adás során. Mi tényleg nem akartunk foglalkozni a szivárvánnyal a Karanténban, de bárhova néztünk, csak az jött szembe velünk, méghozzá igen agresszívan. Valljuk, hogy az arrogáns LMBTQ-lobbi fordítja szembe egymással az embereket, akik nem bántották és nem bélyegezték meg embertársaikat, azonban egy bizonyos körnek ez nem tetszett. Tudjuk, hogy nem az elfogadásról és az egyenlőségről van szó, hanem a törpe kisebbség borzasztóan deviáns viselkedésének a többségre való erőszakolásának tervéről. Így a Karantén is belefutott, hiszen ha a magyar Eb-szereplésről szerettünk volna beszélni, szembejött a szivárvány, ha Fegyőrt hallgattunk, akkor is az arcunkba mázolták a hét színt, és az újbudai képviselő-testületi ülésen is az LMBTQ-témák vitték a prímet. Természetesen vannak fontos és annál sokkal fontosabb dolgok az életben. Az annál fontosabb például a “kultúrmaszti”, hiszen az LMBTQ-közösség támogatása akkor is fontos, amikor Újbudán László Imre azt kommunikálja, hogy a kormány miatt egyetlen fillérjük sem maradt. A nagy hitlerező azonban erkölcscsőszt játszott, hiszen szerinte a “kultúrmasztit” támogatni ugyan lehet, de kimondani nem. A kommunista-liberális véleményterror immár hazánkban is egyre erősebb, de minek búsuljunk, amikor Fekete-Győr András kifinomult angolját hallhatjuk, ahogy éppen egy másfél perces gondolatsort mondott el nekünk 10–15 vágással. Biztos nehéz szavak is voltak közte, a mondanivaló azonban biztos megfekszi mindenki gyomrát, de a melegjogok nagy védnöke közben liberális pártjának legnagyobb sikereként állította be, hogy hatezer ember aláírt egy petíciót. Fegyőr nem viccel: elmondta azt is, hogy Magyarország aljas hely, ahol a kormány folyamatosan támadja az LMBTQ-közösségeket. Ezt követően szinte felüdülés volt Dobrev Klára és kommunista zsúrfiújának sajtótájékoztatója, ahol a DK felfuvalkodott dísztahója Dobrev mellett fröcsögött egyet tsz-ről, lopásról, a földek visszaadásáról, mi pedig éreztük, hogy ezt a retorikát már bizony hallottuk, méghozzá 1947–48-ból, amikor a kommunsták hasonlókat ígértek. A magyarok akkor sem hittek nekik, reméljük, most sem.
Facebook hozzászólás
Facebook
Twitter
YouTube
RSS