Újra Budapest működésképtelenségével riogatnak Karácsonyék
Úgy tűnik, a fővárosi rezsitámogatás ismét csak szóban valósul meg, Karácsony Gergely ugyanis alighogy felvetette, hogy esetleg, talán, részben betartja legfontosabb választási ígéretét, a helyettesei máris rászóltak: Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes szerint bizonytalan, hogy lesz-e elegendő anyagi forrása a fővárosnak a működtetésre az év végéig, ezért nem tartja jó ötletnek a programot. Nem ez az első eset, hogy a főváros vezetése azt állítja, Budapest hamarosan csődbe megy, ahogy az sem most fordul elő először, hogy a főpolgármester nem tartja be ígéreteit.
Nem biztos, hogy a főváros kihúzza az év végéig
– jelentette ki Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes a minap egy háttérbeszélgetésen. Mint fogalmazott: nem tudja, hogy Budapestnek sikerül-e a rendelkezésére álló forrásokból végigcsinálnia az évet. A főpolgármester-helyettes költségnövekedésről számolt be, amelynek két fő oka a megemelkedett kamatkiadás és a közvilágítás árának növekedése. Szerinte három dologtól függ a csődhelyzettől való megmenekülés: az első a beruházási hitelkérelem, a második az energiaköltséggel összefüggő támogatás, a harmadik pedig az éves közösségi közlekedés támogatásának normatívája. Utóbbi kettő esetében összesen 26 milliárd forint összegű támogatásért folyamodtak a kormányhoz – idézte a politikust a Magyar Nemzet.
Kifejtette, hogy ha Budapest túllépi a folyószámlahitel-keretet, három út áll a Városháza előtt: megfelelhetnek a gazdasági stabilitási törvénynek, ami „csoda” lenne, vagy törvényt sértve folyószámlahitellel, de likviden zárnak, esetleg technikai csődben fejezik be az évet. Emellett „közgazdasági szempontból butaságnak” nevezte a Karácsony Gergely által bejelentett rezsitámogatást, amit csak a társadalompolitikai szempont miatt hajtanak végre.
Nem ez az első eset, hogy Karácsonyék csőddel riogatnak, és erre hivatkozva próbál pénzt szerezni a kabinettől a főváros számára. Múlt év végén a rekordszintű iparűzésiadó-bevételeknek és a kormány járulékcsökkentésének köszönhetően a főváros a BKV-nál 15 százalékos béremelést hajtott végre. Ilyen mértékben utoljára Tarlós István főpolgármesterségének idején növekedtek a bérek öt évvel ezelőtt. Emellett idén jutott pénz arra is, hogy 15 százalékkal emelkedjen a „Budapest-pótlék”, amellyel a BKV-nál eltöltött időt jutalmazza a cég, de ugyanennyivel nőtt a diplomás munkakörben foglalkoztatottak bérminimuma és a jutalomalap is, amely így 195 ezer forint lett. A munkavállalók idén is jogosultak az év végi egyösszegű juttatásra, amely húszezer forintra nőtt az adójogszabályok által biztosított mérték szerint.
A főváros vezetése már 2021 elején megkongatta a vészharangot egy lehetséges csődhelyzet miatt. Kiss Ambrus akkor arról nyilatkozott, hogy kíméletlen és hatékony a kormányzati prés, mert a dolgok akkori állása szerint Budapesten 2021 végére nem lesz miből fizetni a béreket, leállnak a közszolgáltatások, intézményeket kell bezárni. Múlt év novemberének utolsó hetében pedig a főpolgármester-helyettes azt állította: a BKV már csak néhány napig „húzhatja ki a fővárostól kapott támogatásból és az eddig befolyt jegyárbevételből, de azután kiürül a közlekedési kassza”. Később pontosított, hogy mégsem áll majd le a BKV, hiszen az év végéig folyószámlahitelből finanszírozható a cég.
Idetartozik, hogy a Magyar Államkincstár szerint a fővárosi önkormányzat 2020 végén 10,4 milliárd forintot tartott a kincstárnál. Ezenfelül kereskedelmi bankoknál vezetett számlán további 36,7 milliárd forintja volt a helyhatóságnak, állampapírban pedig újabb 74,8 milliárd forint, ami mindösszesen 122 milliárd forintot jelentett. A kincstár adataiból egyébként kiderült, hogy a nagyvárosokat és a budapesti kerületeket is figyelembe véve 2020 végén a fővárosnak volt a legtöbb pénze.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
