Nemrég a Politico arról számolt be, hogy a németek újra a kötelező betelepítési kvótát akarják egy javaslatukban a többi tagállammal elfogadtatni, és ezzel a hatályos Dublin III. rendeletben felállított rendszert reformálnák meg. Az Origo cikkében arra emlékeztet, hogy a kötelező betelepítési kvóta ötlete nem új keletű gondolat: azt már 2015 nyarán felvetette Soros György a Financial Timesnak, majd szeptemberben már egy Tanácsi rendelet kötelezte volna az országokat a már az EU-ban lévő migránsok valamilyen kulcs alapján történő szétosztására. Magyarország a kezdetektől fogva a rendelkezésre álló valamennyi létező eszközzel fellépett a betelepítések ellen, többek közt a három évvel ezelőtti kvótanépszavazással is. Soros György kísértetiesen hasonló “javaslatokat tett” már 2015 nyarán a Financial Timesban.
Bár a hazai ellenzék mindenáron tagadta a Soros-terv létét, azonban tény, hogy a milliárdos már 2015 nyarán arról beszélt a bevándorlási válság megoldási lehetőségeként, hogy szükség volna egy elosztási mechanizmusra, mivel szerinte “ha ez nem lesz egy állandó és kötelező eleme a közös uniós menekültügyi rendszernek, akkor az össze fog omlani”. Nem sokkal ezután Brüsszel már jogszabályi formában állt elő a “nagy ötlettel”. Utóbb persze a spekuláns már finomított a javaslatán, és elmondta, hogy ő csak egy olyan európai uniós megfeleltetési módszernek a szószólója, amelynek alapján a menekülteket azokba az országokba küldenék, amelyek be akarják őket fogadni, és amelyekben a menekültek is maradni szeretnének.
2015 szeptemberében született az első határozat
Az Európai Unió Tanácsa egy 2015-ös határozatával fogadta el a kötelező át- és betelepítési kvótákat, amit Magyarország, Csehország, Szlovákia és Románia leszavazott, Finnország (amelynek akkor jobboldali kormánya volt) pedig tartózkodott a szavazáson. A határozatban több részletben összesen 160 ezer ember áttelepítéséről döntöttek az unió tagállamaiban, és megállapították, mely tagállamnak hány migránst kell befogadnia. A határozat arról is döntött 2015 szeptemberében, hogy a tagállamoknak két éve van azt végrehajtani. Az alábbi táblázatban látható, hogy az egyes tagállamok – köztük a kvótát kifejezetten támogató Németország és Franciaország – milyen mértékben teljesítették a befogadásokat a két év múlva esedékes határidőre. Látható, hogy Máltán kívül csak Finnország és Írország közelítette meg a kvótát. Németország kevesebb, mint harmadát, Franciaország kevesebb, mint negyedét teljesítette az előírásoknak.
Magyarország már kezdetektől fogva rendkívül igazságtalannak és a helyzetet csak tovább súlyosbítónak érezte a kötelező betelepítési kvóták ötletét, hiszen ezt további megerősítésként értékelnék azok a gazdasági bevándorlók, akik a jobb élet reményében elindultak Ázsiából vagy Afrikából, otthagyva mindenüket. Másrészről pedig igazságtalan lett volna egy olyan országra is ráerőltetni a menekültek egyelőre ezreit, aztán tíz-, esetleg százezreit, amelyik ország eredetileg sem szerette volna őket tömegével behívni és ezzel kezelni a munkaerőhiányát.
A magyar kormány – szemben az Európai Unióval – több ízben is kikérte az emberek véleményét a migrációs válság kezelésének kérdésében, de a magyar kormány következetesen tiltakozott a kötelező áttelepítési mechanizmus bevezetése ellen is. Mivel az Európai Unió és több nagyobb tagállam is teljes erővel szerette volna ránk erőltetni a kvótát, ezért hazánk Szlovákiával együtt megtámadta a fenti, a Tanács által hozott határozatot az Európai Bíróságon is, de 2016-ban egy népszavazást is tartottak az ügyben Magyarországon, megkérdezve arról a választópolgárok véleményét. A népszavazásra végül 2016. október 2-án került sor, és a kérdés így szólt:
Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?
Bár a népszavazás az eredményességi küszöb alatt maradt, de több, mint 3,3 millió ember, azaz a szavazók 98 százaléka nemmel szavazott, vagyis a magyar lakosság elsöprő többsége nem kért a kötelező betelepítésből. Többen, mint ahányan az uniós csatlakozásra szavaztak.
Az Európai Bizottság 2016-ban aztán már azt javasolta, hogy amennyiben egy uniós tagország nem fogad be menekülteket a kvóta alapján, akkor 250 ezer eurós szolidaritási bírsággal sújtják menekültenként. Amennyiben a hivatalos kvóta szerint egy tagország befogadja a menekülteket, akkor az EU 6000 eurót folyósít a befogadóországoknak menekültenként. Azaz zsarolással olajozták volna meg a végeláthatatlan migrációs gépezetet.
Egy éven belül kétszer is előkerült a kötelező betelepítési kvóta ötlete
Bár a 2016-os éles viták óta úgy tűnhetett, hogy látszólag lekerült az uniós napirendről a kötelező betelepítési kvóták ügye, valójában időről időre újra előhúzza a kalapból a brüsszeli vezetés vagy a nagyobb tagállamok egyike az automatikus elosztási mechanizmus ötletét.
Forrás: Origo; Fotó: MTI/AP/Pétrosz Jannakurisz
Facebook
Twitter
YouTube
RSS