Pesti Srácok

Újrakezdték a párizsi Notre-Dame félbehagyott megerősítési munkálatait

Újrakezdték a párizsi Notre-Dame félbehagyott megerősítési munkálatait

Több, mint három hétig tartó kényszerszünet után, szigorú védőintézkedések mellett újrakezdték hétfőn az épületstabilizálási munkálatokat az április 15-i tűzvészben súlyosan megrongálódott párizsi Notre-Dame székesegyházon.

Az ólommérgezés veszélye miatt július 25-én félbehagyott munka folytatását égetően szükségessé tette, hogy – mint a kulturális minisztérium egy múlt heti jelentésében megállapította – továbbra is az összeomlás veszélye fenyegeti az óriási tűzvésztől az utolsó pillanatban megmentett székesegyházat: a kánikula miatt újabb kövek zuhantak alá a boltozatból. Michel Cadot párizsi prefektus hétfőn engedélyezte a stabilizálási, takarítási és kárfelmérési munkálatok folytatását, azután, hogy személyesen tájékozódott az új rendszabályokról. Az esetleges ólommérgezés elkerülése céljából a templom területén dolgozó munkások és a szakemberek kötelesek egész testet fedő, egyszer használatos védőruhát viselni, a munka végeztével minden nap a helyszínen letusolni, és egy fertőtlenítőzónán áthaladni, nehogy szennyezőanyagokat vigyenek magukkal a lezárt területről távozva. A kulturális minisztérium szerint mintegy 50 ember vette fel a munkát hétfőn, a dolgozók eltakarítják a veszélyes hulladékot, megerősítési munkákat végeznek a támfalakon, tanulmányozzák a károkat és a helyreállításuk lehetőségét. Ólommentesítési munkák folynak a lezárt területen kívül, a székesegyház közvetlen környezetében is, főleg az iskolák körül, ahol mosással és speciális kemikáliák szétpermetezésével igyekeznek ártalmatlanítani az egészségre veszélyes nehézfémet, amely a több száz tonna ólmot tartalmazó tetőzet megolvadása nyomán szennyezte be a környéket.

A középkori székesegyház szűken vett helyreállítása legkorábban 2020 első felében indulhat.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?