Pesti Srácok

Ukrán táppénz, még nagyobb rezsivédelem, kkv-kifizetés – Ezekről döntött ma az Országgyűlés

Ukrán táppénz, még nagyobb rezsivédelem, kkv-kifizetés – Ezekről döntött ma az Országgyűlés

Plenáris üléssel folytatódott kedden reggel folytatódott az Országgyűlés tavaszi ülésszaka, a parlament elfogadta a vízgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló csomagot, és egyebek mellett a digitális államhoz kapcsolódó törvényeket módosító javaslatról is szavaztak. A nagyobb rezsivédelmet és a kiskorúak fokozottabb védelmét is megcélozták a most elfogadott módosításokkal.

A parlament elfogadta a vízgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló csomagot; a javaslatra 148 képviselő mondott igent, 11 ellenszavazat és 27 tartózkodás mellett.

A javaslat indoklása kiemeli: a kormány célja a víziközmű ágazat fenntartható működése és hosszú távon a minőségi vízszolgáltatás biztosítása, a nemzeti víziközmű-vagyon védelme. Emellett – a legkisebb költség elvének érvényesülése érdekében – a törvénymódosítás biztosítja, hogy ahol a műszakilag elérhető törzshálózat kizárólag az ingatlan szomszédságában áll rendelkezésre, ott a bekötés a szomszédos ellátási területen lévő víziközmű-rendszer igénybevételével is elvégezhető legyen.

Elfogadták a digitális államról szóló törvénymódosítást is. A törvényhozás 134 igen és 43 nem szavazattal, 8 tartózkodás mellett fogadta el a digitális államhoz kapcsolódó törvényeket módosító csomagot.

PestiSracok facebook image

A javaslat általános vitájában az előterjesztő azt emelte ki: a változtatással 2026-ra szinte minden ügy digitálisan intézhetővé válik, és kiemelt célként említette, hogy a három éve indult rendszer felhasználói zökkenőmentesen, újabb azonosítás nélkül navigálhassanak az egyes állami és piaci alkalmazások között.

A fejlesztések eredményeként 2025 júniusától bankok, biztosítók, közmű- és távközlési szolgáltatók is lehetővé teszik majd az egykapus DÁP-azonosítást.

A törvény a változtatással eleget tesz az európai digitális személyiadat-tárca keretszabályához igazodva a szükséges jogalkotásnak. Emellett egy csomagban megoldhatóvá válik a jövőben a magánszemélyek közötti gépjármű-adásvételhez kapcsolódó ügyek intézése.

Vége a kiskorúak online szerencsejátékainak

Az online kaszinónak nem minősülő, de interneten elérhető szerencsejátékok szervezői jogosultak lesznek a játékosok életkorának ellenőrzésére. A hatóságok a jövőben nemcsak a tiltott szerencsejátékok szervezőivel, hanem a velük együttműködő személyekkel szemben is eljárnak.

Ezentúl bírsággal lesz sújtható a hatóság által elrendelt internetes blokkolást nem végrehajtó kereső- és gyorsítótár-szolgáltató is. A bányászatról szóló törvény módosítása szabályozza az állam kutatási tevékenységét az alapkutatások elvégzése érdekében, segítve a kitermelés szempontjából kockázatos ásványkincsek kiaknázását.

Módosult a dohánykereskedelmi törvény is.

Ennek alapján legalább 300 ezer, de akár 2 milliárd forintos bírság lesz kiszabható a dohánytermék-nagykereskedővel szemben, ha a termékbemutatás bejelentését elmulasztja vagy azt a bejelentésben foglaltaktól eltérően folytatja.

Törvényi szintre emelték a veszélyhelyzeti rendeleteket

A parlament 135 igennel, 51 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló törvényjavaslatot.

A változtatás célja, hogy a menekültügyben fenntartsa az eljárás külön szabályait, ezen felül megállapítja az Ukrajnából menekülők menedékjogi eljárás, elszállásolás és foglalkoztatás szabályait is.

Átmeneti jelleggel, de továbbra is biztosított marad az ukrán állampolgárok jogosultsága a táppénzre, baleseti táppénzre, csecsemőgondozási díjra és gyermekgondozási díjra.

A szabályozás célja továbbá az ukrajnai válsággal összefüggően menekültnek minősített személyek részére nyújtott egészségügyi ellátási adatok folytonosságának biztosítása is.

Rezsivédelem biztosítása

Egy újabb módosítás értelmében a veszélyhelyzet idején bevezetett, a kiszabható bírság mértékére vonatkozó előírásokat – érdemben változatlanul – a fogyasztóvédelmi törvény fogja tartalmazni.

Az átállás a megújuló energiaforrásokra a jogalkotó szerint nemcsak a veszélyhelyzet időszaka alatt fontos, ezért a napelemes rendszerek telepítéséről szóló szabályok beépülnek a társasházi törvénybe.

A villamos energiáról szóló törvény módosításának célja a veszélyhelyzeti jogkörben bevezetett lakossági sávhatár törvényi rögzítése. A módosítás célja emellett az egyetemes szolgáltatókat ellátó földgázkereskedő által ellátandó rezsivédelmi szolgáltatás és az ahhoz kapcsolódó állami ellentételezés törvényi rögzítése.

Az energetikai versenyképesség növeléséről fogadtak el törvényt

Az Országgyűlés 134 igennel, 16 nem és 35 tartózkodás ellenében döntött az energetikai versenyképesség növeléséről és jogharmonizációs célú módosításokról szóló törvényjavaslatról.

A törvény az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus magyarországi alkalmazásához szükséges részletszabályok megalkotását szolgálja, az átültetés elmaradása esetén ugyanis a hazai vállalkozások versenyhátrányba kerülhetnének az európai piacon.

Az Európai Unió előírásaival összhangban a közlekedési megújulóenergia-felhasználás részarányának növelése érdekében szükséges a bioüzemanyagok mellett a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok bevonása is a tagállami célszám teljesítésébe.

Megvédik a kkv-kat

Ezenkívül átláthatóbbá válik az alvállalkozók kifizetése a parlament által kedden elfogadott, az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény módosításával.

Ezzel az állami építési beruházások során még inkább átláthatóvá válik, hogy kifizették-e az alvállalkozói láncban alsóbb szinteken bevont kis- és közepes vállalkozásokat.

Emellett a törvénymódosítás megakadályozza annak a gyakorlatnak a folytatását, hogy a közbeszerzésekből kizárt alvállalkozókat közvetetten, az alsóbb szinteken vonják be, ezáltal kerülve meg a közbeszerzésekről szóló törvény előírásait.

A törvény egyik célja, hogy az állami építési beruházások megvalósítása során megteremtsék a teljes alvállalkozói lánc feltárásának lehetőségét az építtető ajánlatkérő számára.

A szabályozás nemcsak az alvállalkozók személyének, alapvető adatainak a feltárását írja elő, de az ellenértékből való részesedésük mértékét és a kifizetésük időpontját is, így az alsóbb szinteken bevont kis- és közepes vállalkozások kifizetésének megtörténtéről is teljes körű átláthatóságot biztosít.

Fotó: PS

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.