Pesti Srácok

Unokázós bűnszervezetet számolt fel a rendőrség

Unokázós bűnszervezetet számolt fel a rendőrség

A Budapesti Rendőr-főkapitányság speciális nyomozócsoportja befejezte annak a bűnszervezetben elkövetett csalássorozatnak a vizsgálatát, amelynek érintettjei több mint negyvenhárommillió forint értékben csaltak ki pénzt, illetve ékszereket idős emberektől. Az eljárásban a nyomozók a csoport tagjait azonosították, akik között több esetben rokoni kapcsolat is igazolható volt, illetve a tagok között két fiatalkorú elkövető is szerepet játszott a csalásokban. A Budapesti Rendőr-főkapitányság Nyomozó Főosztály Vagyonvédelmi Osztályának unokázós nyomozócsoportja a bűnszervezet öt tagját, Németh Csabát, Lakatos Mária Ilonát, Horváth Ernőt, Horváth Marinát és Borsódi Ferencet jelenleg is elfogatóparancs alapján körözi.​

Az utóbbi években az időskorú emberek megtévesztésére a csalásokra szerveződött bűnözői körök új módszert kezdtek alkalmazni, mely a köznyelvben unokázós csalás néven terjedt el. Budapest rendőrfőkapitánya az ezzel a módszerrel elkövetett csalások felderítésére 2018 novemberében felállított egy kifejezetten az unokázós bűncselekmények felderítésére specializált csoportot. A nyomozók több hónapos felderítő és nyomozómunkát követően a napokban befejezték egy szervezetten elkövetett csalássorozat ügyének vizsgálatát, és a keletkezett iratokat megküldik az illetékes ügyészségnekközölte honlapján a rendőrség.

A bűnszervezet tagjai a nyomozás adatai szerint 2018 augusztusa és 2019 júniusa között harminchárom idős sértettől csaltak ki több mint negyvenhárommillió forint értékben pénzt, valamint ékszereket. Az áldozatokat a csalók általában telefonkönyvből véletlenszerűen választották ki. Az elkövetők az idősek megtévesztésére minden esetben ugyanazt a sémát alkalmazták: a sértetteket a szervezet egyik irányítója hívta fel egy angliai telefonszámról, aki a beszélgetés során az időskorúak unokájának, rokonának adta ki magát. A telefonáló azt állította, hogy balesetet okozott, és a kár megtérítéséhez azonnal pénzre van szüksége. A pénz sürgősségére több verziót is kitaláltak a csalók: volt, amikor az álrokon arra hivatkozott, hogy egy drága autót tört össze, és a kár azonnali kifizetésével nem indul ellene rendőrségi eljárás, de volt olyan eset is, amikor azt mondta a hívó, hogy meg fogják verni, és nem engedik el addig a helyszínről, amíg az okozott kár összegét nem fizeti ki.

Az álrokonok a közvetlen találkozásokat úgy kerülték el, hogy meggyőzték a sértetteket, hogy ők maguk nem tudnak a pénzért, esetleg ékszerekért elmenni, hanem egy ismerősüket küldik el érte. Az idősek lakcímére ezután egy futárt irányítottak, akik a pénzt, ékszereket átvette, majd a csomagot továbbadta annak a bizalmi körnek, akik a pénzt elosztották, illetve eljuttatták a szervezet irányítóinak. A nyomozók a futárokat több esetben a bűncselekmény elkövetése közben fogták el, amikor a pénzért mentek.

PestiSracok facebook image

Az eljárásban a nyomozók a szervezet tagjait azonosították, akik között több esetben rokoni kapcsolat is igazolható volt, illetve a tagok között két fiatalkorú elkövető is szerepet játszott a csalásokban. A szervezet tagjai közül az eljárás során tizennyolc embert hallgattak ki gyanúsítottként; összesen harminchárom rendbeli bűnszervezetben elkövetett csalás, kilenc rendbeli bűnszervezetben elkövetett pénzmosás, tizenegy rendbeli csalás, két rendbeli bűnszövetségben elkövetett csalás kísérlet, egy rendbeli csalás kísérlet, valamint egy rendbeli kiskorú veszélyeztetése bűntett elkövetése miatt.

A nyomozók a szervezet tagjaitól az elfogások idején 8. 580. 540 forintot foglaltak le, így a kicsalt összegeket több sértettnek is vissza tudták adni. A Budapesti Rendőr-főkapitányság Nyomozó Főosztály Vagyonvédelmi Osztályának unokázós nyomozócsoportja a bűnszervezet öt tagját, Németh Csabát,Lakatos Mária Ilonát,Horváth Ernőt,Horváth Marinát és Borsódi Ferencet jelenleg is elfogatóparancs alapján körözi.​

Forrás, fotó: Police.hu

Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.