Ursula von der Leyen is megkapta a liberális selyemzsinórt?
Bár látszólag tökéletesen befeküdt a liberális fősodornak Brüsszelben a keresztény-konzervatív CDU politikusa, Ursula von der Leyen, úgy tűnik, hogy valahol hibázott. A Politico szerint nagyon úgy néz ki, hogy nem elég hatékonyan szolgálta ki az amerikai nagytőkét – hiába került gyorstárcsázóra a Pfizer igazgatója a Covid-járvány idején –, hiszen a lap megállapításai szerint a német hadügyminiszterből lett bizottsági elnök túl nagy teret engedett a német vállalatoknak az EU-ban. Más szavakkal: a brüsszeli lap szerint kiárusította az EU-t a német cégeknek, a helyzet azonban talán még ennél is rosszabb a valóságban, mivel az amerikai agráriumnak és energetikai szektornak szolgáltatódott ki teljes mértékig az unió.
Ursula von der Leyen német, és szeret németekkel találkozni– állapítja meg a Politico Ursula von der Leyen ciklusát elemezve a Politico. Ursula von der Leyen a héten bejelentette, hogy szeretné megtartani állását a koronavírus-járvány és Oroszország teljes körű Ukrajna inváziója által terhelt – és azok hatásai alatt megcsukló – első ciklusa után. A bejelentést követően elemezni kezdték a bizottsági elnök gazdasági tevékenységét, amelyből kiderült: a hazájában, az EU legnagyobb gazdaságában, Németországban székhellyel rendelkező vállalatok voltak Von der Leyen tevékenységének haszonélvezői. A lap emlékeztet: a bizottság elnöki pozíciójának felvételekor a nemzeti lojalitását fel kell adnia a hivatalt betöltő személynek, Von der Leyen esetében azonban úgy tűnik, ez nem, vagy csak részben sikerült.
A Politico elemzése szerint Von der Leyen nagyobb valószínűséggel találkozott német szervezetekkel, mint kabinetjének többi tagja – a Bizottság elnökének eddigi hivatali ideje alatt történt összes vállalati találkozó negyedét teszik ki német cégek. Ez az arány nagyjából megfelel Németország uniós GDP-ből való részesedésének. Az egyesült államokbeli székhelyű szervezetek is előkelő helyen szerepelnek, csakúgy, mint a franciák.
A Von der Leyennel és kabinetjével találkozott szervezetek több mint negyedének központja Belgiumban található. Ennek az az oka, hogy nagy részük páneurópai érdekeket képviselő lobbicsoportok, például iparági csoportok, ernyőszervezetek vagy nem kormányzati szervezetek, ügyfeleik nevében tevékenykedő professzionális lobbisták, vagy olyan nem uniós szervezetek, akik fióktelepeket hoznak létre Brüsszelben, hogy közelebb kerüljenek az uniós politika szívcsakrájához – egyszerűbben szólva: olyan vállalatok, amelyeknek egyetlen tevékenysége az uniós politika érdekeikkel való összeegyeztetése.
A találkozók egy jelentős része egyébként éppen a Covid-járvány idejére esett, egyidőben a Pfizer-botránnyal, ami rávilágít Von der Leyen gazdasági tevékenységének lényegére bizottsági elnökként.
Emlékezetes: Ursula von der Leyen egy hónapon keresztül csevegett SMS-ek és telefonhívások formájában a Pfizer vezérével, mielőtt az Európai Unió megrendelt 1,8 milliárd adag vakcinát a cégtől. Az üzenetváltások tartalmáról azonban semmit nem tudhat meg a nyilvánosság, ugyanis a brüsszeli bürokrácia addig maszatolt az ügyekben, míg végül teljesen el nem kenték a saját felelősségüket. Ez persze nem befolyásolja őket abban, hogy jogállamiságról papoljanak számunkra.
1,8 milliárd vakcina a 448 milliós EU-nak – vagyis fejenként 4 vakcina, csak Pfizerből. Szerencsére ez nem túlzó mennyiség a bizottság szerint. Hogy is lenne, ha a testület fejének, Ursula von der Leyennek a férje épp az érintett cégnél dolgozik.
Sokáig úgy tűnt, hogy az ilyen és ehhez hasonló ügyeket lenyeli a mainstream sajtó, most azonban nagyon úgy tűnik, hogy Von der Leyen újrázása veszélybe kerül a német gazdasághoz fűződő túl szoros kapcsolatai miatt. Amennyiben az Európai Néppárt csúcsjelöltjeként Von der Leyen megbukik, vélhetően valamely, a szélsőbaloldalhoz tartozó jelölt töltheti be a bizottsági elnöki pozíciót. Az pedig biztosan felgyorsítaná az Európai Unió arculatának átalakulását.
Forrás: Politico, Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys
