Egy német lap által készített interjúban kérték ki Ursula von der Leyen véleményét Orbán Viktor oroszországi látogatására. A hazai liberális média képviselőivel ellentétben az Európai Bizottság elnöke nem aggódik a magyar–orosz kapcsolatok miatt.
Az Európai Bizottság (EB) német elnöke terjedelmes interjút adott a német Handelsblatt, valamint a francia Les Echos gazdasági lapoknak, amelyben végig az EU Oroszországhoz való viszonyáról, valamint az orosz–ukrán helyzet lehetséges uniós következményeiről és az energiaválságról beszél. A hazai olvasóknak Ursula von der Leyen Orbán Viktor e heti, oroszországi tárgyalásáról szóló szavai lehetnek a legérdekesebbek – számol be a Magyar Nemzet. Az újságíró felvetésére, miszerint Von der Leyent az európai egység szempontjából aggasztja-e a magyar miniszterelnök moszkvai útja, az EB-elnök egyértelmű nemmel felelt.
Magyarország eddig minden szankciónkat támogatta. Európa fontosabb Magyarország számára, mint Oroszország
– jelentette ki Von der Leyen, aki emellett arról is szólt, hogy bár az orosz Gazprom teljesíti a szerződéses kötelezettségét Európa felé, nem reagált a gázpiaci kereslet növekedésére, ami miatt kétségbe kell vonni az orosz állami cég megbízhatóságát.
Mi történik, ha Oroszország Ukrajna irányában tanúsított agressziója növekszik? És mindez mit jelent az európai energiabiztonságra nézve?
– mondta a beszélgetésben az EB-elnök, aki szerint az EU jelenleg ezekre a kérdésekre keresi a választ. Von der Leyen kijelentette: az ukrán helyzet eszkalálódása esetén nem fog megrettenni az EU, amely jelenleg is gazdasági és pénzügyi jellegű szankciókat készít elő Oroszországgal szemben. A felvetésre, hogy az unió személy szerint Vlagyimir Putyint szankcionálná-e, a bizottsági elnök csak úgy felelt: Oroszország viselkedésén múlnak az elkövetkező lépések.
Várjuk meg, milyen irányba fordul a helyzet
– tette hozzá. Az európai energiaválságról és az oroszoktól való függőségről elmondta: az EU folyamatosan dolgozik az új energiaforrások biztosításán, és jelenleg is egyeztet a világ számos exportőrével, például Norvégiával, Katarral, Azerbajdzsánnal és Egyiptommal. Von der Leyen szerint az orosz gazdaság “egydimenziós”, így Moszkvának nem áll érdekében, hogy elzárja a gázcsapokat Európa felé. Jelezte ugyanakkor, hogy az unió 2014, a Krím elcsatolása óta “végzi a házi feladatot” és készül az esetleges orosz energiaembargóra. Az orosz földgázt Ukrajna és Lengyelország megkerülésével, a Balti-tenger alatt szállító Északi Áramlat földgázvezeték üzembe helyezésre váró második vezetékpárja, az Északi Áramlat–2 körüli vitákról szólva azt mondta: tiszta sor, hogy az Északi Áramlat–2 ügye nem kerülhet le a tárgyalóasztalról, ha potenciális szankciókról van szó, hiszen épp Oroszország az, aki a gáztartalékával helyez nyomást Európára.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet
Facebook
Twitter
YouTube
RSS