A KFOR kedden közölte, hogy a hétfői összecsapásokban harminc katonája – 19 magyar és 11 olasz – sérült meg. A szerbek tiltakozása pénteken kezdődött, amikor az újonnan megválasztott, albán nemzetiségű polgármesterek megpróbálták elfoglalni hivatalaikat. A hangulat most nyugodtabb, sokan azonban újabb fegyveres konfliktustól tartanak teljesen érthető módon. Erre az is rátesz még egy lapáttal, hogy túl sok “véletlen egybeesés” volt mostanság Szerbiában: iskolai lövöldözés, a lakosság lefegyverzése, ellenzéki tüntetések, most pedig az albán–szerb nézeteltérés. Szerda Balázs délvidéki történészt kérdeztük arról, hogy szerinte érdemes-e már most elkezdeni összeesküvés-elméleteket gyártani, vagy legyünk-e inkább türelemmel és várjuk ki a végét? De mi lesz a vége, és mikor? Megromlik vajon hazánk és Szerbia között a régóta építgetett jó viszony?
Szerda Balázs délvidéki történész a PestiSrácok.hu megkeresésére elmondta: Koszovó kérdése egyértelműen Szerbia legkényesebb ügye, amely mostanra a szerb lakosságot is megosztja. Mint fogalmazott, az első években természetes módon a szerb nemzet egyként követelte a terület megtartását, elítélt minden, a függetlenség felé tett, azt erősíteni kívánó kísérletet. Hozzátette ugyankkor: azóta kissé árnyaltabbá vált a kép.
Vannak, akik szerint Koszovó elismerése egyet jelentene a szerb nemzettudat feladásával, Szerbia elárulásával, vannak viszont, akiknek az a meggyőződésük, hogy Szerbia európai integrációjának érdekében el kell engedni Koszovót, amelynek a “megmentésére” tett kísérlet már régen elkésett. Vannak továbbá, akik különböző kompromisszumos megoldásokban reménykednek, azokat szorgalmazzák. Szerbia pedig igazi harapófogóban van a Kelet és a Nyugat közt, szeretne bekapcsolódni az európai vérkeringésbe (és valljuk be, az EU nem könnyíti meg a dolgát), ugyanakkor az Oroszországgal fenntartott “testvéri” viszonyát sem szeretné feladni
– fogalmazott. Úgy vélekedett, ez az egyébként is összetett, kiélezett helyzet csak súlyosbodott az orosz–ukrán háború kirobbanásával.
Ami a Koszovó-kérdést illeti, nekünk, magyaroknak aztán nem kell bemutatni, milyen, amikor egy ország területe(ke)t veszít. Nem kell bemutatni a kisebbségi lét velejáróit sem, ezért át tudjuk érezni, min megy most át Szerbia és a szerb nemzet. A valós konfliktusból viszont – a híradásokon és néhány falfirkán kívül – nem érzékelünk sokat, a délvidéki magyar közbeszédnek ritkán képezi tárgyát
– mondta lapunknak a történész. Szerda szerint a helyzet azért is nagyon összetett, mert Magyarország Szerbia talán egyetlen igazi szövetségese az EU-ban. A szövetség kétoldalú, mindkét fél megtalálja benne, ami számára fontos. Kifejtette: Szerbia elsősorban az európai integrációjának elősegítését reméli, Magyarország számára pedig a vajdasági magyarság kérdése, egy újabb potenciális európai szövetséges lehetősége a fontos; a kölcsönös, közös beruházások mindkét ország gazdaságát erősítik.
A két ország kapcsolatát tehát nem a hétvégi koszovói események tükrében kell vizsgálni, ugyanis mindenki tudja, hogy a KFOR nemzetközi szervezet, amely nemzetközi megbízást teljesít, tehát nem szabad, nem lehet magyar–szerb összetűzésnek, konfliktusnak beállítani
– húzta alá. Hozzátette: Szerbiában az elmúlt hetekben valósággal feltüzelte a közvéleményt a belgrádi iskolában történt, halálos áldozatokat követelő lövöldözés.
A tüntetéseken természetesen rögtön megjelent a kormányellenes hangulat, a kormány pedig a bírálatok kereszttüzében próbálta, próbálja kezelni a helyzetet. Amit mindenki érez, az a bizonytalanság, a felhevült hangulat, amelyet minden politikai erő igyekszik a maga javára fordítani, ugyanis legkésőbb jövő tavasszal Szerbiában általános (köztársasági, tartományi és önkormányzati) választások lesznek
– fogalmazott, megjegyezve: a probléma viszont, ami a katalizátorhoz, tehát az iskolai mészárláshoz vezetett, sokkal mélyebb, nem politikai, sokkal inkább társadalmi gyökerű, amellyel a szerb társadalomnak szembe kell nézni, kezelnie kell.
Fotó: MTI/AP/Darko Vojinovic
Nézzük_magát_a_dolgot
2023-05-31 at 08:42
A képlet világos. Magyarország és Szerbia javítani kívánja kapcsolatait, sok tekintetben egymásra is vannak utalva. Feladat a fényes Nyugat számára: ezt a folyamatot lehetetlenné kell tenni. Egy kis lépés ehhez a magyar katonák bevetése szerb nacionalisták ellen. A soknemzetiségű békefenntartó seregből ezért a magyarokat kell a tűzvonalba vezérelni. A mindig is alattomos és köpönyegforgató, “óccsón” megvehető Dél-oláhország helyi parancsnoka a Gazda füttyentésére ezt meg is teszi. A provokáció világos: még a NATO háborúba keveredése esetén is a harci cselekmények alól felmentést kapnak a szomszédos országok csapatai. A Dél-oláh parancsnok még erre sincs tekintettel. Így utólag már lehet mosni a biciklit, hogy izé, ecet, nem is mi voltunk, csak a nemzetközi kötelezettség ugyebár, stb. stb. A szerb vérszomjas csőcselék a magyar katonát azonosítja Magyarországgal. Emlékezzünk 1944-re, amikor a Délvidéken a partizánok bevonulása után mit műveltek a magyarokkal. Az meg, hogy a Főnök miért bízik még mindig a Dél-oláhokban, az legyen az Ő titka, mindenesetre Berlusconi, Salvini és Meloni tingli-tangli viselkedése sem zökkenti ki őt ebből a jóindulatú, de meddő hitéből.
Solaris
2023-05-31 at 06:40
Majd megmondjuk a szerbeknek, hogy mit és hogyan gondoljanak.
Nem tudom mit szívtok, de valami úri cucc lehet.
Köszi, én nem kérek, javaslom álljatok le vele.
P.F.Z.
2023-05-31 at 06:01
Orbánt éltetik a szerb tüntetők, közben meg agyonverik a magyar katonákat?! Kicsit ellentmondásos a dolog. A magyar diplomácia/Szíjjártó fülét-farkát behúzva pislog, mert a nagy szerb “barátainkat” mégsem lehet gyalázni a magyarverés miatt, hát akkor most mi legyen miniszterkém?
bl
2023-05-30 at 22:46
Az iskolai mészárlás nem Szerbia problémája, hanem a modernitásé. Ebben a posztmodern, posztkeresztény korban az emberi jóság teljesen eltűnik a hétköznapokból és a tiszta erő uralkodni kezd mindenhol. Megyünk visszafelé egy rabszolgatartó társadalomba. Az erőszak, a perverz szexualitás mind ennek a jele. Amikor a gender, a nobordert, a drogliberót stb ünnepli a fejlettnyugat, akkor ezeknek az irracionális vonalaknak nyitja a szellemi utat. Az iskolai lövöldözés nem a gyerek fejében született, hanem a világ közös szellemi áramlásában. A legnagyobb nyugatanságra az ad okot, hogy ez bármikor kiteljesedhet, az őrület bármikor úrrá lehet a teljes emberi civilizáción. Mert a kereszténységet nem lehet következmények nélkül eldobni.
egresi istván jános ernő
2023-05-30 at 22:00
Szerda Balázsnak igaza van: Nem Koszovót kell néznünk, hanem a Délvidéken, 1944-ben történteket.
No, meg az alábbiakat, hiszen a “kertek alatt” van június 4-e:
„A jelen pillanat óriási horderejű, mivel Oroszország el van szánva arra, hogy elmenjen a legvégsőkig és történelmi tettet hajtson végre. Nézetem szerint, ragyogó alkalom kínálkozik számunkra, hogy az eseményt okosan használjuk ki és megvalósítsuk a szerbek teljes egyesülését. Ezért kívánatos, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia megtámadjon bennünket.” Spaljaković, szentpétervári szerb követ Belgrádba, 1914. júliusban küldött táviratából. Forrás: Elisabeth Heresch: II. Miklós. Gyávaság, hazugság, árulás. Az utolsó orosz cár élete és halála, Budapest, 1995.
Még annyit: Egyetértek a magyar-szerb kapcsolatok javításával, a jószomszédi viszonnyal, de a múlt ez (is) volt, a történelem nem írható át, aktuálpolitikai érdekből sem.
Schenkhyalfonz
2023-05-30 at 21:27
A Nyugat elfogadta Koszovó elszakadását, így szabad a gazda a többieknek is.
Minden utódállam megérdemel hasonló élményeket. A szerbek és az ukránok már lehetőséget kaptak ennek átélésére.
t
2023-05-30 at 21:01
A szerbek a mentalitásukból adódóan nem sokba néznek minket. Ez nyilvánvaló volt legutóbbi petya féle felszólaláskor is.
LATOR USA kavarja
2023-05-30 at 20:26
“a KFOR nemzetközi szervezet, amely nemzetközi megbízást teljesít, tehát nem szabad, nem lehet magyar–szerb összetűzésnek, konfliktusnak beállítani”
.
De azért a KFOR gondoskodik tóla, hogy magyar katonákat állítson be, véletlenül sem dánt, vagy németet,
Ugyi?!
gács
2023-05-30 at 19:28
Ugyan mit nyerne Szerbia a 90 százalékban albánok lakta Koszovó visszacsatolásával? Folyamatos etnikai háborút. Cseréljék el a két dél-szerbiai albán többségű járást Koszovó szerb községeivel, akik meg maradnak itt meg ott, azok kapjanak autonómiát. Persze ez amennyire észszerű, legalább annyira kivihetetlen a különféle előítéletek, meg a külső hatalmak szarkeverési szándékai miatt.
Hesslerezredes
2023-05-30 at 18:36
Az a baj, hogy valójában:NEM ISMERJÜK A SZERB MENTALITÁST.
Elfelejtjük, hogy ők közel 500 ÉVIG VOLTAK TÖRÖK URALOM ALATT.
És az az uralom számunkra elképzelhetetlenül kegyetlen és brutális volt.
És ráadásul a szerbek még “ujjukkal érik” ezt az uralmat!
Így hát egy szerb: ABSZOLÚT FATALISTA.
Nem kér kegyelmet az ellenségtől és nem is ad kegyelmet az ellenségnek.
Ha meg kell dögleni, hát megdöglik – és persze dögöljön meg mindenki más is.
Aki neki rosszat tett, az örökre megbélyegezte magát előtte és a szerb életfeladatának tekinti, hogy a rosszat megbosszulja.
Akár hetediziglen is.
A Délvidéki magyarok úgy jellemzik őket, hogy a szerb az, akivel együtt iszol este a kocsmában, aztán hajnalban átjön és hátbaszúr és soha nem tudod meg, hogy miért tette??!!??
Ez tökéletesen jellemzi a szerbeket.
Nem lehetsz és nem tudsz a barátjuk lenni.
Egy népet ajnároznak csak a szerbek: az oroszokat.
De – megkockáztatom -, ha közvetlenül határosak lennének az oroszokkal, akkor lehet, hogy már háborúban állnának velük (is).
Természetesen – ha lehet, és mutatnak tényleg komoly ilyen szándékot – együtt kell velük működni – addig, amíg lehet.
De mindig tudni kell, hogy bármikor hátat fordíthatnak neked – e tekintetben a románokhoz hasonlóan – és másnap már neked esnek, mint halálos ellenségüknek.
Csak még a románoknál is kegyetlenebbül.
Okos politika nem mászik bele a Balkánba.
Matu
2023-05-30 at 17:48
Itt mindenki nagyot hibázott! A szerbek, mert nem mentek el szavazni. Az albánok, mert ez a választás érvénytelen ilyen alacsony részvétel mellett. Ezt helyrehozni fegyverrel nem lehet, csak akkor, ha visszacsatolják Koszovót. Diplomaták nincsenek, politikusok nincsenek, tárgyalás nincs…
Nagy József / Joseph Nagy
2023-05-30 at 17:41
Jobb lenne ha a magyar elhatározók távol tartanák MAGYARORSZÁGOT a Balkáni ” bográcstól” .. első világ háború.. emlék
Hajdúvitéz
2023-05-30 at 17:31
Ha elismerjük Koszovó elszakadását (helyesen: elszakítását) Szerbiától, akkor Erdélyt is jogosan vették el tőlünk.
És ha nem ismerjük el a Krím visszavételét Oroszország részéről, akkor soha többé ne ácsingózzunk Erdélyre (meg a Felvidék, Kárpátalja és a Délvidék) magyarlakta területeire.
Ez ilyen brutálisan egyszerű és következetes.