Változik a beléptetés az magyar-ukrán határon, csak a schengeni övezetbe érvényes okmányokkal érkezhetnek a nem ukrán állampolgárok hazánkba
A háború kitörése után Ukrajnába érkezett nem ukrán állampolgárok csak akkor léphetik át az ukrán-magyar határt, ha érvényes okmányokkal rendelkeznek a schengeni-övezetbe való belépéshez - jelentette be a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón.
Rétvári Bence közölte, a február 3-ától érvényes új eljárásrenddel Magyarország a lengyel és a szlovák gyakorlatot követi, ugyanis egyértelműen látszott, hogy az orosz-ukrán háború kitörése után jelentősen megnőtt azoknak a harmadik országbeli állampolgároknak a száma, akik a háború kitörése után érkeztek Ukrajnába, de úgy állították be magukat, mint akik a konfliktus elől menekülnek, és így próbáltak bejutni az Európai Unió területére. Magyarország a háború kitörése óta minden, a konfliktus elől menekülő ukrán állampolgárt befogadott, valamint azokat is átengedték, akik nem ukránok, de ott tanultak vagy dolgoztak - emelte ki az államtitkár, hozzátéve, hogy ez a rendszer továbbra is működik.
A háborút kihasználva ugyanakkor az illegális bevándorlók "direkt" Ukrajnába utazva, a konfliktus elől menekülőként beállítva magukat próbáltak átjutni a határon - ismertette a helyzetet Rétvári Bence. Elmondta, 2021-hez képest 2022-ben a magyar-ukrán határszakaszon a migrációs szempontból kockázatot jelentő országok állampolgárainak átlépése 11-szeresére emelkedett, a 2021-es 2246-ról 2022-ben 24 988-ra. A Marokkóból érkezők száma a 87-szeresére, az Indiából érkezőké 475-szörösére emelkedett, Nigériából pedig a korábbi egy ember helyett 5181 ember lépett át az ukrán-magyar határszakaszon - közölte az államtitkár.
Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója azt mondta, a háború kitörése óta 1 061 765 ember kelt át a háború elől menekülve Ukrajnából Magyarországra, a zöldhatáron pedig egy év alatt 1723 embert fogtak el, akik közül 1691 ukrán állampolgár volt. Szólt arról is, hogy a déli határon is folyamatos és jelentős a migrációs nyomás 2015 óta: 2015 és 2023 között 958 847 embert fogtak el a déli határon és 5656 embercsempész ellen indítottak büntetőeljárást. Idén a déli határon eddig 13 297 határsértőt és 144 embercsempészt fogtak el, a román határszakaszon pedig 993 embert, ami jelentős növekedés a tavalyi év azonos időszakához képest, amikor ez a szám 295 volt - tette hozzá.
Rétvári Bence a határvadász ezreddel kapcsolatos kérdésre válaszolva elmondta, hogy folyamatosan emelkedik a határvadászok száma, mostanra 1300 megkötött szerződésnél tartanak, a toborzás és a kiképzés pedig folyamatos. Az ezred felállítását eredményesnek ítélte, mivel tehermentesíteni tudták a honvédséget, és megfelelően védik a déli határt. Bakondi György szintén kérdésre válaszolva Horvátország csatlakozását a schengeni-övezethez Magyarország szempontjából kedvező fejleménynek nevezte, mivel - mint mondta - most már Horvátországot terheli schengeni-övezet külső határának védelme. Bakondi György lapunk kérdésére elmondta, nincs információ arról, hogy az ukrajnai háborúban használt kézifegyverek a déli határ közelében tevékenykedő migránsbandák kezébe kerülhetnek-e. A belbiztonsági főtanácsadó úgy fogalmazott, főleg a balkáni útvonalon tevékenykedő fegyvercsempészek láthatják el ezeket a bandákat.
Hozzátette: ugyanakkor egyelőre nem látszik olyan tendencia, hogy a szerb szakasz helyett a horvát határ felé mozognának a migránsok. Rétvári Bence lapunk felvetésre, hogy változhat-e az Európai Unió migrációs politikája, azt válaszolta, hogy az uniós politikusok sokszor valójában a Frontex, az Európai Unió határvédelmi szerve megerősítésére gondolnak, amikor a külső határok megerősítéséről beszélnek. Magyarország azt várná Brüsszeltől, hogy fizesse a határvédelem költségeit, valamint, hogy az EU a legkülső határain, azaz Bulgária és Görögország Törökországgal határos részén biztosítsa a határvédelmet - jelentette ki az államtitkár.
Forrás: MTI; Kiemelt kép: MTI/Vasvári Tamás
