
A háború kitörése után Ukrajnába érkezett nem ukrán állampolgárok csak akkor léphetik át az ukrán-magyar határt, ha érvényes okmányokkal rendelkeznek a schengeni-övezetbe való belépéshez – jelentette be a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón.
Rétvári Bence közölte, a február 3-ától érvényes új eljárásrenddel Magyarország a lengyel és a szlovák gyakorlatot követi, ugyanis egyértelműen látszott, hogy az orosz-ukrán háború kitörése után jelentősen megnőtt azoknak a harmadik országbeli állampolgároknak a száma, akik a háború kitörése után érkeztek Ukrajnába, de úgy állították be magukat, mint akik a konfliktus elől menekülnek, és így próbáltak bejutni az Európai Unió területére. Magyarország a háború kitörése óta minden, a konfliktus elől menekülő ukrán állampolgárt befogadott, valamint azokat is átengedték, akik nem ukránok, de ott tanultak vagy dolgoztak – emelte ki az államtitkár, hozzátéve, hogy ez a rendszer továbbra is működik.
A háborút kihasználva ugyanakkor az illegális bevándorlók “direkt” Ukrajnába utazva, a konfliktus elől menekülőként beállítva magukat próbáltak átjutni a határon – ismertette a helyzetet Rétvári Bence. Elmondta, 2021-hez képest 2022-ben a magyar-ukrán határszakaszon a migrációs szempontból kockázatot jelentő országok állampolgárainak átlépése 11-szeresére emelkedett, a 2021-es 2246-ról 2022-ben 24 988-ra. A Marokkóból érkezők száma a 87-szeresére, az Indiából érkezőké 475-szörösére emelkedett, Nigériából pedig a korábbi egy ember helyett 5181 ember lépett át az ukrán-magyar határszakaszon – közölte az államtitkár.
Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója azt mondta, a háború kitörése óta 1 061 765 ember kelt át a háború elől menekülve Ukrajnából Magyarországra, a zöldhatáron pedig egy év alatt 1723 embert fogtak el, akik közül 1691 ukrán állampolgár volt. Szólt arról is, hogy a déli határon is folyamatos és jelentős a migrációs nyomás 2015 óta: 2015 és 2023 között 958 847 embert fogtak el a déli határon és 5656 embercsempész ellen indítottak büntetőeljárást. Idén a déli határon eddig 13 297 határsértőt és 144 embercsempészt fogtak el, a román határszakaszon pedig 993 embert, ami jelentős növekedés a tavalyi év azonos időszakához képest, amikor ez a szám 295 volt – tette hozzá.
Rétvári Bence a határvadász ezreddel kapcsolatos kérdésre válaszolva elmondta, hogy folyamatosan emelkedik a határvadászok száma, mostanra 1300 megkötött szerződésnél tartanak, a toborzás és a kiképzés pedig folyamatos. Az ezred felállítását eredményesnek ítélte, mivel tehermentesíteni tudták a honvédséget, és megfelelően védik a déli határt. Bakondi György szintén kérdésre válaszolva Horvátország csatlakozását a schengeni-övezethez Magyarország szempontjából kedvező fejleménynek nevezte, mivel – mint mondta – most már Horvátországot terheli schengeni-övezet külső határának védelme. Bakondi György lapunk kérdésére elmondta, nincs információ arról, hogy az ukrajnai háborúban használt kézifegyverek a déli határ közelében tevékenykedő migránsbandák kezébe kerülhetnek-e. A belbiztonsági főtanácsadó úgy fogalmazott, főleg a balkáni útvonalon tevékenykedő fegyvercsempészek láthatják el ezeket a bandákat.
Hozzátette: ugyanakkor egyelőre nem látszik olyan tendencia, hogy a szerb szakasz helyett a horvát határ felé mozognának a migránsok. Rétvári Bence lapunk felvetésre, hogy változhat-e az Európai Unió migrációs politikája, azt válaszolta, hogy az uniós politikusok sokszor valójában a Frontex, az Európai Unió határvédelmi szerve megerősítésére gondolnak, amikor a külső határok megerősítéséről beszélnek. Magyarország azt várná Brüsszeltől, hogy fizesse a határvédelem költségeit, valamint, hogy az EU a legkülső határain, azaz Bulgária és Görögország Törökországgal határos részén biztosítsa a határvédelmet – jelentette ki az államtitkár.
Forrás: MTI; Kiemelt kép: MTI/Vasvári Tamás
Solaris
2023-02-18 at 19:28
Bencus, a reakcióidőtökkön a lajhár-pajti is
röhhent-böffent.
Ébresztő
2023-02-18 at 02:28
Szóval, még a lengyelek meg még a tótok is okosabbak voltak nálunk hiszen a napnál is világosabb az, hogy egy migránsnak ez egy tálcán felkínált alkalom volt: ha Romániából vagy Szerbiából csak a drótkerítés megmászása után juthat be a magyar határon, akkor majd tesz egy kitérőt Moldávián keresztül Ukrajnába ( ott Kárpátalján nem éri egy golyó vagy egy bomba) és kényelmesen besétál a magyar- ukrán határon. Reggel pedig már a Dunakorzón issza a kávét.
Az agyam elszállt és tíz percig nevettem ezen( bár nem nevetséges az hogy az ország átjáróhaz) hogy Rétvári Bence államtitkárnak egy év kellett ahhoz hogy felismerje azt, hogy ha egy helyett 5181 nigeriai illetőségű migri jött be egy év alatt ugyanazon az ukrán- magyar határszakaszon, AKKOR VALAMI NEM STIMMEL.
Magyarán szólva
2023-02-18 at 02:10
Egon samu:
Igen. Magyarán szólva, eddig mindenki jött- ment mint a távirat ki- be. Mármint, a magyar oldalon, mert az ukrán határőrök csak egyet néztek: hogy kárpátaljai vagy orosz ajkú ne mehessen ki a háborúra éhes Ukrajnából. Komoly, szemtanúk elmondásából tudom.
Rémusz.
2023-02-17 at 20:51
Gyerekek!!
Vajon, mi a rosseb ez a “sengen, vagy seggem”??!!
Már csak azért kérdezem, mert eddig semmi hasznot nem nyujtottak, de baromi jól hangzik.
Minek kitalálni olyan szervezeteket, ami legfeljebb egy pénzmosodára hasonlítanak, de nem egy határőrizeti szervnek??!!!
Seggem ide, seggem oda, egy fabatkát nem ér az egész brancs.
egon samu
2023-02-17 at 18:51
Talán eddig mindenki bejöhetett Ukk-rajnából?
Egészen megrémültem a hírtöl…
Orientál
2023-02-17 at 18:02
Muszlim gazdasági migráns nem is olyan túlképzett hogy anyanyelvi szinten beszélné az ukrán nyelvet.
politikai koszfészek
2023-02-17 at 17:14
Tényleg, tudja valaki, hogy a BÁRHONNAN ÉRKEZŐK – akár Ukrajnából is _ ujjlenyomatát leveszik a határon? Ha nem, akkor miért?