Pesti Srácok

Van, ahol csökkentik, de Görögországban speckó növelik a munkanapok számát

Van, ahol csökkentik, de Görögországban speckó növelik a munkanapok számát

Míg világszerte egyre több ország csökkentené négynaposra a munkahetet, addig Görögországban 48 órára bővítenék a munkaidőt, amely természetesen több pénzzel is jár majd. Júliustól életbe léphet az új szabályzat, amely a szakszervezetek szerint csorbítja a munkavállalói jogokat.

A görög kormány zöld utat adott a hatnapos munkahétnek, míg a világ nagy részén a négynapos munkahét mellett kardoskodnak. Az országban júliustól engedélyezték a 48 órás munkahetet bizonyos területeken – írja az Euronews.

A változásokat az éjjel-nappalik és a túlterheltnek ítélt vállalkozások miatt eszközölnék, míg a világ több pontján – köztük Magyarországon is – a négynapos munkahetet tesztelik.

Már a heti 40 óra is túl sok

A görög szakszervezetek úgy látják, a lépés nem családbarát, és ezzel jelentősen csorbulnak a munkavállalói jogok is. A plusz egy nap ugyanakkor plusz pénzzel is jár: az új szabály értelmében szombaton 40 százalékos, míg vasárnap 115 százalékos bónuszt kell adni az alkalmazottaknak. Az Egészségügyi Világszervezet szerint azonban már a heti 40 óra is túl sok.

A legtöbb közgazdász szerint a görög gazdaság kerékkötője a munka közbeni alacsony produktivitás, amelyet az Európai Bizottság felmérése is alátámaszt. Eszerint a görögök egy óra alatt 40 százalékkal kevesebb munkát végeznek el, mint az európai átlag, ami azért lehet, mert a cégek nem szívesen költenek fejlesztésekre és az alkalmazottaikat sem képzik tovább megfelelően. De a görög bürokráciát is okolják.

Az Eurostat adatai szerint tavaly a görögök dolgoztak a legtöbb ideig, mintegy átlagosan 39,8 órán át, az uniós több mint 36 órás átlaghoz képest.

Forrás: Index, fotó: MTI
PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.