Van rá esély, hogy a választások előtt pénzügyi támadást intéznek az Európai Unió ellen

Nem elképzelhetetlen, hogy Európában, a választások előtt liberális pénzügyi körök terror- vagy pénzügyi támadással, esetleg mindkettővel próbálják manipulálni a polgárok szavazatait – nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak Boros Imre közgazdász. Szerinte a mostani világgazdasági játszmák középpontjában az amerikai jegybank kamatemelései lehetnek, amellyel igyekeznek keresztülhúzni Trump elnök számításait. Gyorselemzés Boros Imrével a jövő év elején várható eseményekről.

„Húzkodják már az oroszlán bajszát” a bajkeverők, a nemzetközi pénzvilág keresi a spekulációs lehetőséget. Ezt onnan lehet látni, hogy az amerikai jegybank, a FED újra kamatot emelt, 2,25 százalékról 2,5-re – mondta portálunknak Boros Imre közgazdász. Szerinte ez váltotta ki Trump elnök haragját, aki azt találta mondani egyik tweetjében, hogy „a nemzetközi pénzügyi problémák oka maga a Federal Reserve System”. Természetesen ezen a liberális oldalra bekötött elemzők egy jót heherésztek.

Akkor lett kamatemelés, amikor nem tetszett a kormány színe

„De nézzük meg inkább a számokat” – javasolta Boros. Az USA államadóssága jelenleg mintegy 20 ezer milliárd dollár. Vagyis, ha akár csak 1 százalékkal több a kamat, az évente 200 milliárd plusz kiadást jelent az amerikai költségvetés számára. „Mióta is csinálja ezt az amerikai jegybank?” – tette fel a kérdést a közgazdász. Éppen 2016 végén kezdte el az emelést, az akkori fél százalékos kamatról. Ekkor hirdették ki, hogy Donald Trump az Egyesült Államok új elnöke, és ennek „örömére” beköszöntek a kamatemeléssel. Boros Imre szerint hasonló nálunk is történt már. Emlékezzünk Simor András jegybank elnökre, aki egyből kamatot emelt, amikor Orbán Viktor hatalomra jutott. A kamatemelés itt is, ott is a „nemszeretem-kormányok” elleni hadakozás legfőbb fegyvere. De amikor Amerikában emelik a kamatokat, akkor a nagyobb haszon reményében a pénz elkezd az országba áramolni. Emiatt a többi állam is kénytelen kamatot növelni, ha nem akarja, hogy kiáramoljon országából a pénz. Továbbá, ha emelkedik az állampapírok hozama, akkor a pénz a részvényekből is átvándorol oda. Például a legutóbbi kamatemelésénél az amerikai indexek 5 százalékot zuhantak. Boros leszögezte, ez az USA-ban nagyon rossz hír, mivel az ottani cégek zöme a tőzsdén van.

Donald Trump amerikai elnök (b) és Vlagyimir Putyin elnök, orosz államfő kezet fog a kétoldalú megbeszélésüket követő sajtótájékoztatón a finn elnöki palotában, Helsinkiben idén nyáron. Fotó: MTI/AP/Lehtikuva/Jussi Nukari

Ráijeszteni a választókra

Boros Imre szerint, ha 2019-re tekintünk, vannak olyan jelek, amelyek komoly bajokat jósolnak, de persze az lenne az üdvös, ha az egészből nem lenne semmi.

Európában 2019 első negyedévében bekövetkezhet egy sanda pénzügyi támadás – állítja a közgazdász.

Mert a liberális pénzügyi köröknek nem mindegy, hogy az Európai Parlamenti választásoknak mi lesz az eredménye. Van rá esély, hogy az érdekelt pénzügyi körök rá akarnak ijeszteni a választókra, hogy a mostani liberális politikusok maradjanak a helyükön. A támadás módja lehet pénzügyi válsághelyzet generálása, de akár terrortámadás is. „Ne legyenek illúzióink, hogy ezeket a terrorcsoportokat kik finanszírozzák! Régóta köztudott, hogy a Clinton-klán keze összeér a közel-keleti terroristákkal. Vagyis nem kizárt egy ilyen jellegű akció a választások előtt” – szögezte le Boros.

Kivonulás a Közel-Keletről

Mindeközben folyik a nagy birkózás. Trump elnök a FED lépéseire megadta a választ: bejelentette a szíriai és az afganisztáni katonai kivonulást, és meglebegtette Irak elhagyását is. Az USA hadserege – amelynek költségvetése 7-800 milliárd dollár – nem kizárólag az ország védelmét szolgálja, hanem a világhatalmi pénzügyi elit terjeszkedésének előkészítését egy-egy gyenge hatalommal rendelkező országban. Boros szerint, ha Trump visszavonul a Közel-Keletről, az olyan hatású lesz a pénzembereknek, mintha a fogukat húznák. Trump üzenetének a lényege: „nektek fog jobban fájni”. És az sem véletlen, hogy az elnök a közelmúltban kirúgta hadügyminiszterét, Mattis tábornokot, akinek a leváltásától aztán a liberálisok pánikba estek, mert ők a világban zajló feszültségek élezésére játszanak. Közben az oroszok bemutatták Avangard rakétájukat, ami nagyon gyors és lelőhetetlen. Putyin elnök saját maga felügyelte a kísérletet, amelynek során egy rakétát indítottak az Urálból Kamcsatkára. Közben remélte, hogy az amerikaiak látják ezt a műholdjaikkal és megértik, hogy nem viccel. Erre mondja a Trump, hogy nem kéne mindenáron a konfliktust keresni az oroszokkal…

A „veszett kutyának” nevezett tábornok még az iraki háborúban tüntette ki magát, amikor megostromolta és bevette Fallúdzsa városát. Eközben olyan nagy csatákat nyert meg, mint amikor a Mukaradebb oázisban sikerült egy teljes esküvőt násznépestől-mindenestül lebombáznia. A támadásban 14 gyerek halt meg. Hogy ez a helyek hol vannak? Valahol a sivatagban; aki nem rest, kereshet egy térképet, talán talál olyat, amelyiken rajta van. De hasonló bátorságról tett tanúbizonyságot korábban ezredesként. Történt ugyanis, hogy a parancsnoksága alatt lévő egységtől pár kilométerre megtámadtak egy másik amerikai csapatot a tálibok. Mattis, aki akkor még ezredes volt, nem hallotta a lövéseket, miközben édesdeden aludt és elfelejtett segítséget nyújtani. Indult ellene valami vizsgálat, amiből kidumálta magát – nyilván komoly pártfogói lehettek valahol fent.