A jogbiztonság már önmagában tiltja egy olyan homályos fogalom bevezetését európai uniós kötelezettségként, mint a jogállamiság – mondta Varga Judit igazságügyi miniszter a Die Welt című német napilapnak adott, pénteken megjelent interjúban.
Varga Judit az interjúban hangsúlyozta: a jogállamiság nem egyértelmű, kézzelfogható norma, amelyet a mindennapi életben alkalmazni lehet, mert annak megsértését – amit szankcionálni lehetne – nem lehet egyértelműen meghatározni.
Működőképes rendszerhez egyértelmű normákra és definíciókra van szükség
– tette hozzá. Az uniós koronavírus-segélyre vonatkozó megállapodásnak azon pontjáról szólva, amely hangsúlyozza az uniós szerződés alapvető demokratikus értékekkel foglalkozó 2. cikkét, azt mondta: azt úgy értelmezik, hogy bármilyen új “költségvetési kondicionalitást” is hoznak létre, annak meg kell felelnie a szerződés 2. cikkében foglalt értékeknek és a belőlük fakadó jogelveknek.
Az Európai Unió Bíróságának joggyakorlatában ilyen jogelvekként jelölték meg a jogbiztonságot, az arányosságot, a visszaható hatály tilalmát és a megkülönböztetés-mentességet
– közölte Varga Judit. A létrehozandó új költségvetési mechanizmusról elmondta: a kormányfők ősszel ismét találkoznak, hogy kidolgozzák a részleteket, megfogalmazzák az egyértelmű normákat, és meghatározzák, miként szankcionálhatják azok megsértését.
Ehhez egyhangú döntés lesz szükséges. Minden bizonnyal beszélnek majd ennek kapcsán a 2. cikk szerinti alapvető értékekről, a demokráciáról, a jogállamiságról, az esélyegyenlőségről, amelyekkel minden tagállam egyetért
– tette hozzá. A miniszter szerint az EU-csúcson július 21-én elfogadott következtetésekkel végleg eldőlt, hogy ezekre a nehezen definiálható fogalmakra nem lehet szankciórendszert építeni.
Lesz egy teljesen más, objektív kritériumrendszer a pénzügyi visszaélések megelőzésére
– mondta, majd úgy fogalmazott:
ennek érdekében szorosan együttműködünk a háttérben a német barátainkkal, mert a mi érdekünk is az, hogy ez sikerüljön, és hogy a német soros elnökség is sikeres legyen.
Kiemelte: mindig is azon a véleményen voltak, hogy a 7. cikk szerinti eljárások csak akkor indokoltak, ha a kérdéses állam figyelmen kívül hagyja az Európai Unió Bíróságának ítéleteit.
Magyarország mindig is betartotta ezeket az ítéleteket
– közölte.
Konkrét vádakat konkrét jogi rendelkezéseknek kell alátámasztaniuk
– jelentette ki Varga Judit, megjegyezve, hogy már létezik egy nagyon kifinomult uniós követelmény- és kontrollrendszer, amely szabályozza a kohéziós alapok felhasználását és már lehetővé teszi a pénzeszközök megvonását. Azt mondta: az Európai Bizottság éves jelentései szerint ez a rendszer hatékony.
Ám ha valamiért ez mégsem lenne elég, akkor ezt a rendszert természetesen tovább lehet fejleszteni
– mondta Varga Judit.
A megoldás azonban nem olyan homályos fogalmak bevezetése, mint az “általános hiányosságok” az alapértékek betartásánál. Ez a kommunizmusra emlékeztet
– jelentette ki a tárcavezető. Arra a kérdésre, hogy “az EU olyan lenne, mint a Szovjetunió”, azt válaszolta: akkor is azért büntették az embereket, mert nem voltak “ideológiailag kellően tudatosak”, és nem azért, mert megsértettek egy törvényt. Hangsúlyozta:
a mi rendszerváltásunk egyik legnagyobb eredménye, hogy ma Magyarországon csak jogszabálysértés esetén lehet elítélni valakit. Az, ahogy most a jogállamisági viták folynak, erősen emlékeztet a rendszerváltás előtti időkre.
Egy felvetésre válaszolva arról beszélt: előfordulhat, hogy az uniós helyreállítási csomag már az Európai Parlamentnél (EP) kudarcot vall.
A Covid-19-válság idején is az EP a probléma, nem pedig a megoldás része volt. Ahelyett, hogy a járványt kezelték volna, az EP-képviselők az egyes országok védelmi intézkedéseit támadták, főleg természetesen minket
– mondta Varga Judit, hozzátéve, hogy az EP-ben még olyan álhírek is terjedtek, hogy az Országgyűlést felfüggesztették.
Kevés okunk van azt hinni, hogy a parlament felnő felelősségéhez és elfogadja a kormányfők történelmi megállapodását
– jegyezte meg. Varga Judit elmondta, hogy Angela Merkel német kancellár a brüsszeli csúcstalálkozón megígérte: mindent megtesz annak érdekében, hogy elősegítse a Magyarország ellen indított 7. cikk szerinti eljárás lezárását.
Az ő szava elegendő számunkra. Ám természetesen egyedül nem tudja magát a folyamatot lezárni
– tette hozzá a miniszter.
Forrás/fotó: MTI
Torockó
2020-08-14 at 22:17
Az EU nem demokrácia. Nem tartják be az alapszerződést. Nem működik, azaz nincs fékek és ellensúlyok rendszere. A hatalmi ágak önkényesen működnek, szétválasztásuk formálisan is kérdéses.
Kizárólag az erősebb kutya elve érvényesül.
"Lárifári"
2020-08-14 at 21:27
Uniós támogatás= adunk pénzt de csak kötélre amire felakasztunk!!!
Bakonyi Gábor.
2020-08-14 at 20:44
Az EU-bíróság igazságtalan, önkényeskedő és szándékosan téves ítéletei azt mutatják, hogy a hatalmi ágak közötti egyensúly az EU-ban nem áll fönn; látszólag egy bírói diktatúra alakult ki. A jogállamiság követelményének hangsúlyozása, éppen a bírói diktatúrának a megerősítését célozza.
Az az érdekes a dologban, hogy egy jogállamot éppen az határoz meg, ha előre rögzített és kihirdetett szabályok szerint működik egy állam, és ezeknek a szabályoknak mindenki aláveti magát. Az önkényes bírói ítéletek éppenséggel aláássák a jogállamot, hiszen ilyenkor nem az előre rögzített és kihirdetett szabályok és törvények szerint működnek a bíróságok. Az EU-ra és Magyarországra is jellemző, hogy egy összefonódott bal-liberrált réteg semmibe veszi a szabályokat és törvényeket, és kizárólag a bal-liberális dogmák alapján hajlandóak eljárni bármiféle ügyben. A részrehajlás és az önkény megszokottá vált.
Persze a bírói diktatúra csak a látszat; feltehetően az USA bal-liberrált nagytőkései irányítják az Eu bíróságait.