Pesti Srácok

Varga Judit: A kormány három részletben emeli a bírák és az ügyészek illetményét

Varga Judit: A kormány három részletben emeli a bírák és az ügyészek illetményét

A kormány három részletben emeli a bírák és az ügyészek illetményét: január 1-jétől a bírák átlagosan 32 százalékos, az ügyészek 21 százalékos illetményemelésben részesülnek, majd 2021-ben és 2022-ben 12, illetve 13 százalékos emelésben – jelentette be Varga Judit igazságügyi miniszter szerdán, Budapesten, sajtótájékoztatón. A miniszter jelezte: a parlament igazságügyi bizottságát kérik fel az erről szóló módosító javaslat benyújtására.

Közölte: az EU második legrosszabbul fizetett bírái a magyar bírók. Legutóbb 2004-ben volt átfogó illetményrendezés az igazságügyi területen; 2016-tól három ütemben, kis mértékben nőtt a bírák illetménye, az ügyészeknél pedig 2018-ban volt pótlékrendezés. Varga Judit felidézte: miniszteri kinevezésekor ígéretet tett az igazságügyi dolgozók illetményének rendezésére; most a jól teljesítő gazdaságnak köszönhetően ez megtörténhet. A tárcavezető kiemelte: 2020-tól átlagosan 32, illetve 21 százalékos illetményemeléssel "egy szintre hozzák" a bírák és ügyészek fizetését, majd 2021-ben és 2022-ben együtt emelik tovább.

Polt Péter legfőbb ügyész a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a kormánydöntéssel európai uniós szintre emelkedik a javadalmazás a bíróságokon és az ügyészségeken, ez pedig megfelel annak a felelősségteljes munkának, amit a bírák és ügyészek végeznek. Fontosnak nevezte, hogy a két szervezetben azonos szinteken azonos jövedelmek legyenek. Mint mondta, a döntés nem egyszerű illetményemelés, hanem az igazságszolgáltatás korszerűsítéséről, a jogszolgáltatás teljesebbé tételéről szól. A legfőbb ügyész úgy vélte, az illetményemelés jó hatással lesz a két szervezet közötti átjárhatóságra is.

Répássy Árpád, az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettese felidézte: az alaptörvény és a bírák jogállásáról szóló törvény is úgy rendelkezik, hogy a bírói függetlenség egyik legfontosabb pillére a méltó bírói illetmény. Úgy értékelt: az illetményemeléssel "minden eddiginél erősebbé teszi a kormány a bírói függetlenséget". Felhívta a figyelmet arra is, hogy nemcsak a bírák illetménye fog emelkedni, de korrigálják a jelenlegi illetményrendszer számos problémáját is. Példaként említette, hogy az új rendszer jobban fogja ösztönözni a fiatal jogászokat a bírói hivatás vállalására. A sokéves gyakorlattal rendelkező bírák munkáját és a vezetői felelősséget is jobban elismeri, így várhatóan többen fognak pályázni a felsőbb fokú bíróságokra. Az elnökhelyettes történelmi jelentőségűnek nevezte az illetményemelést, mondván, "alapvető és elvi jelentősége van" annak, hogy a bíró és az ügyész ugyanolyan illetményben részesüljön. Répássy Árpád megköszönte a bíróknak, hogy évek óta olyan teljesítményt nyújtanak, ami a magyar igazságszolgáltatást Európa élvonalában tartja.

PestiSracok facebook image

Az Igazságügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a döntés közel háromezer bírát és kétezer ügyészt érint. A bírák illetményemelése 2020-ban 9,5 milliárd forintot tesz ki, az ügyészeké pedig 4,5 milliárdot. Az előbbiből az OBH 3 milliárdot, az utóbbiból az ügyészség 1,5 milliárdot biztosít, a fennmaradó összeg pedig a központi költségvetést terheli.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kovács Tamás

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.