Az Aranybulla önmagán és korszakán túlmutató válasz volt az adott kor kihívásaira – jelentette ki az igazságügyi miniszter a nyolcszáz éves Aranybulla tiszteletére indított emlékév keddi megnyitóján, Székesfehérváron.
Varga Judit a városházán tartott díszközgyűlésen ünnepi beszédében kiemelte: minden történelmi korszaknak megvoltak a maga kihívásai, a maga válságai, és ezekre a kihívásokra rendre megszülettek – és születnek ma is – az adott korban élők válaszai. Mint hozzátette, előfordul, hogy a válasz nem lesz sikeres és csak újabb problémát idéz elő, és van, amikor olyan önmagán túlmutató megoldás születik, amely “hozzájárul egy-egy nemzet alkotmányos fejlődéséhez, identitása továbbmélyítéséhez, mint a kereken nyolcszáz éves, az 1222-es székesfehérvári országgyűlésen kiadott Aranybulla esetében is”. A tárca vezetője emlékeztetett arra, hogy az Aranybulla rögzítette a magyar nemesség kiváltságait, a bárók és szerviensek jogait.
Jelentősége mások mellett abban is rejlik, hogy ez az első olyan arany függőpecséttel ellátott dekrétum, amely nemcsak magán kiváltságokat, hanem egész közösségeket érintő előírásokat is tartalmazott
– fűzte hozzá. Varga Judit hangsúlyozta, hogy az Aranybulla hazai és nemzetközi jelentősége kétségtelen; magyar és külföldi jogtudósok, jogtörténészek is gyakorta vetik össze a csupán hét évvel korábban megszületett angol Magna Charta Libertatummal.
Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester arról beszélt, hogy büszkeség e város polgárának lenni, kötődni a nemzet történelméhez, különösen akkor, amikor arra a korszakra emlékeznek, amely nemcsak Székesfehérvár, hanem a nemzet történelme szempontjából is meghatározó. A polgármester kiemelte: az emlékév célja a közösség további erősítése, az emberek megszólítása. Jelezte, hogy az Aranybulla-emlékmű környezete a kormány támogatásával megújul és Szent György napja környékén – amikor a hagyományok szerint az Aranybullát kibocsátották – a közösség számára átadják.
Szabados György történész, a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont munkatársa előadásában kifejtette: az Aranybulla hét példányban készült, többször átírták, azonban egyetlen eredeti példánya sem maradt fenn, hiteles szövegét mégis ismerhetjük. Mint mondta, az Aranybulla nem tekinthető alkotmánynak, hiszen inkább a nemesi jogok alapjává vált, de mindenképpen áthatja az alkotmányos szellem.
Az Aranybulla fehérvári kiadásának nyolcszázadik évfordulója alkalmából egész évet átfogó programsorozattal készül Székesfehérvár önkormányzata, ezzel tisztelegve a város történelmi és közjogi szerepét elismerő egykori esemény előtt.
Forrás: MTI; Fotó: Facebook
Facebook
Twitter
YouTube
RSS