Varga Judit: emberarcú kommunizmus nem létezik
A magyarok nemzeti identitása, gyökereihez való ragaszkodása, kitartása mindig segített átvészelni a sorscsapásokat – mondta az igazságügyi miniszter a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja alkalmából tartott központi megemlékezésen, csütörtökön, Budapesten. Varga Judit úgy fogalmazott: ezért lehetünk még mindig itt, a Kárpát-medence legnépesebb és legerősebb nemzeteként.
A miniszter az V. kerületi Honvéd téri Gulág-emlékműnél tartott rendezvényen azt mondta: ezen a napon azokra emlékeznek a magyarok, akiket 1944 őszétől hadifogolyként, illetve internáltként többéves kényszermunkára a Szovjetunióba hurcoltak, vagy a világháború után a kommunista diktatúrában koholt vádak alapján a Gulág rabtelepeire szállítottak.
Volt, akit származása, politikai vagy vallási hovatartozása miatt fosztott meg a kommunista diktatúra emberi és polgári jogaitól. Volt, akit azért vittek el, mert katona volt, vagy németes hangzású neve miatt, vagy rosszkor volt, rossz helyen, vagy egy jóakarója jelentette fel
– sorolta a miniszter. Emlékeztetett arra, hogy 1945 májusa sok európai nemzetnek elhozta a háború végét és a régóta áhított békét.
Magyarország viszont az újonnan létrejövő világrend ütközőzónájaként ismét kilátástalan helyzetbe került. Több százezer magyar számára az igazi megpróbáltatás csak ezután kezdődött
– mondta. Hangsúlyozta: egyesek szerint 800 ezer, de még a legóvatosabb becslések szerint is több százezer embert hurcoltak el családjuktól, hazájukból, megfosztva őket az emberhez méltó élettől. Felhívta a figyelmet arra, hogy az elhurcoltak jelentős része soha nem térhetett vissza; földi maradványaik máig ismeretlen helyen, jelöletlen sírokban nyugszanak. Kitért arra is, hogy a hazatérőket nem várták „ünneplő tömegek”; hátrányos megkülönböztetéssel és azzal kellett szembenézniük, hogy másodjára is semmibe veszi őket a rendszer.
A világ hallgatott
Varga Judit kiemelte: a Gulág-rendszer mintegy 30 évig állt fenn, és ezalatt a világ hallgatott.
A tudatos kényszermunkára hurcolás nemcsak a magyarokat, hanem más, a Vörös Hadsereg által megszállt országok polgárait is érintette
– mondta. Ezzel összefüggésben megjegyezte: manapság mintha Magyarországtól nyugatra elfelejtették volna, mit hozott a kommunizmus az európai embereknek, és szoborállítással tesznek hitet a fals egyenlőség eszméje mellett.
A magyarok viszont saját bőrükön tapasztalták meg, hogy emberarcú kommunizmus márpedig nem létezik
– mondta Varga Judit, hozzátéve: a kommunizmus igazi arca az egyéni és kollektív tragédia, a mindent átszövő terror, az emberi jogok semmibevétele és a kényszertábor.
Az a nagyhatalom, amely mérhetetlen szenvedést okozott a világnak, 1991-ben megszűnt létezni. Az áldozatául esett országok és népek pedig lassan felépültek a traumából
– mondta, kiemelve:
mi, magyarok még a történelem legsötétebb óráiban is képesek voltunk arra, hogy lelkünk megmaradt szikráiból meggyújtsuk a túlélés lángját, és a veszteségeinkből erényt, hitet és erőt kovácsoljunk.
Varga Judit úgy fogalmazott:
Egy nemzet a történelmi sebeire az emlékezés által talál gyógyírt.
Hozzáfűzte: az Országgyűlés régi adósságának tett eleget, amikor 2012-ben az egykori Gulág-túlélő Menczer Gusztáv lánya, a fideszes Menczer Erzsébet javaslatára november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává nyilvánították. A miniszter kiemelte: emlékezni kell azokra, akik nem jöttek haza a Gulágról, és azokra is, akik hazatértek.
Emlékezni kell továbbá arra a szabadságra, hogy ma már beszélhetünk történelmünk korábban elhallgatott tragikus pillanatairól
– tette hozzá.
Ez a záloga annak, hogy ezek a borzalmak soha többé ne történhessenek meg
– jelentette ki Varga Judit, hozzátéve:
tisztelet a hősöknek!
Megérteni a felfoghatatlant
Nagyné Pintér Jolán, a Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány elnöke elmondta: szülei megjárták a Gulágot, fiatal életükből csaknem 10 évet vettek el, ő pedig egy gyűjtőtáborban fogant. Később igyekezett megérteni a felfoghatatlant – tette hozzá, megjegyezve: erről szól alapítványuk tevékenysége is, amelyet édesanyja és sorstársai kezdtek el a rendszerváltoztatás után. A megemlékezés végén a résztvevők néma főhajtással rótták le tiszteletüket a megkoszorúzott Honvéd téri Gulág-emlékműnél.
Az Országgyűlés 2012. május 21-én nyilvánította november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjának, annak emlékére, hogy 1953-ban ezen a napon léphetett Nyíregyháza-Sóstón ismét magyar földre a Gulág borzalmait túlélő politikai rabok első csoportja.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Máthé Zoltán
