Pesti Srácok

Varga Mihály: a kormány minden olyan fejlesztést támogat, amely a magyar kultúra megőrzését szolgálja

Varga Mihály: a kormány minden olyan fejlesztést támogat, amely a magyar kultúra megőrzését szolgálja

Európa akkor lehet erős, ha erős nemzetállamokra épül, és megőrzi zsidó-keresztény kultúráját - hangsúlyozta Varga Mihály a Karcag Kincse Művészeti és Konferencia Központ csütörtöki átadó ünnepségén. A pénzügyminiszter közölte: a nemzeti kormány minden olyan fejlesztést támogat, amely a magyar kultúra megőrzését szolgálja.

A tárcavezető felhívta a figyelmet arra, hogy olyan időket élünk ma Európában, amikor a közösségi identitást meghatározó sarokpontokat - legyen az nemzeti, kulturális vagy épp vallási kötődés - igyekeznek elmosni, kiiktatni az európai kultúrából. Széles ehhez az eszköztár: kevert népesség létrehozása bevándorlással, templomrombolás, genderpropaganda, vagy ha a szükség úgy hozza, pénzügyi zsarolás is - sorolta. Mint mondta, a magyar kormány azonban kiáll az erős nemzetállamokra épülő Európáért. A miniszter leszögezte:

Varga Mihály a karcagi fejlesztésekről elmondta: az elmúlt pár év során megújultak a kulturális intézmények, újra látogatható a Zádor-híd, bővült az ipari park, hamarosan elkészül a katolikus városrész csapadékvíz-elvezetése, továbbá számos kulturális, gasztronómiai rendezvény, találkozó valósul meg a városban. A miniszter felidézte az 1927-ben átadott Karcagi Kultúrpalota építését. Párhuzamot vonva a két épület között Varga Mihály kiemelte: Szőcs Géza műve ma is összehozza majd a közösségeket. Mint mondta,

PestiSracok facebook image

A miniszter arra is kitért, hogy Karcag a Nagykunság fővárosaként különleges helyszín, amely az ősi kultúrák találkozóhelyeként írta be magát a történelemkönyvekbe. "A kunokon, jászokon keresztül ez a város ma is a magyarság közép-ázsiai gyökereit jeleníti meg" - mondta, hozzátéve: olyan karakterjegyeket, amelyek változatlanul hozzátartoznak a magyarság történetéhez, ezeréves európai, ugyanakkor Ázsiából eredő kettős identitásához. Ezért a Sámándobként ismert szimbolikus épület jó helyre, az ország talán legmegfelelőbb pontjára került - jegyezte meg a tárcavezető.

Forrás: Facebook/Varga Mihály

Szepesi Tibor, Karcag polgármestere köszöntőjében elmondta: a kulturális beruházás hosszú évtizedekre meghatározza majd a város arculatát, lehetőségeit, életét. Felidézte, hogy a munkálatok 2022. március 18-án kezdődtek el, az eredetihez képest az épületet pinceszinttel és előcsarnokkal is bővíteni kellett. Kiemelte:

"Épület, érték, élmény" - foglalta össze azt, amit az elkészült beruházástól várnak. A Karcag Kincse Művészeti és Konferencia Központ vármegyei, sőt országos szinten is a kiemelkedő kulturális célpontok közé emeli a várost - hangsúlyozta.

Forrás: MTI; Fotó: Facebook/Varga Mihály

Ajánljuk még

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.