2017-ben érdemi béremelkedés és adócsökkentés volt, gyorsult a gazdaság növekedése és ennek hatását a családok, a vállalkozások és minden magyar ember egyaránt érezheti – hangoztatta Varga Mihály pénzügyminiszter a 2017-es zárszámadási törvényjavaslat szerdai parlamenti vitájában.
A tárcavezető azt mondta, fegyelmezett költségvetési politika mellett stabil államháztartás és az előrejelzésekkel összhangban lévő makrogazdasági folyamatok jellemezték a tavalyi évet. 2017 volt az első év, amikor a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletekkel megkötött hatéves béremelési és adócsökkentési megállapodás nyomán érdemi béremelkedés valósult meg, bővült a foglalkoztatás és magasabb növekedési fokozatba kapcsolt a gazdaság – közölte Varga Mihály.
Nem lett igaza azoknak, akik azt mondták, hogy ha 15 és 25 százalékkal nő a minimálbér, akkor csökkenni fog a foglalkoztatás – mutatott rá. A miniszter szerint a hatéves megállapodás egyszázalékos növekedési pluszt adott a magyar gazdaság teljesítményéhez, ami tavaly jóval az unió átlaga felett, 4,1 százalékkal nőtt. Emlékeztetett arra, hogy a költségvetés benyújtásakor 3,1 százalékos növekedéssel számoltak. Hozzátette: az államháztartás uniós módszertan szerinti hiánya a tervezettnél is kedvezőbben, a GDP 2,2 százalékában teljesült.
Önkritikusan el kell ismernem, hogy alábecsültük a gazdaság növekedési lendületét
– fogalmazott a miniszter, aki ezt azzal magyarázta, hogy a költségvetést tavasszal készítették, míg a bérmegállapodást novemberben kötötték meg.
Varga Mihály szólt arról is, az államadósság 2017-ben 71,3 százalékra mérséklődött, az Eximbank adósságával a 2016-os 75,9 százalékról 73,3 százalékra csökkent. Megjegyezte, Magyarország vitatja az Eurostat módszertani eljárását, miszerint az Eximbankot is az államháztartáshoz kell számítani. A miniszter ugyanakkor jelezte: ha beszámítják a bank mérlegfőösszegét, ha nem, az adósságállomány akkor is csökkent.
Elmondta, 2017-ben a gazdasági növekedés gyorsulásához szinte minden ágazat érdemben hozzájárult. Legnagyobb mértékben az építőipar nőtt – mondta – , a vállalati, az állami és az önkormányzati beruházások lendületes növekedése mellett a családi otthonteremtési program felfutása is jelentősen növelte az építőipar kapacitását. A pénzügyminiszter ismertetése szerint 2017-ben több, mint 8500 milliárd forint értékű beruházás valósult meg.
A növekedés másik stabil pillére a 4,7 százalékkal bővülő fogyasztás volt, amit a növekvő foglalkoztatottság és a célzott adócsökkentések is támogattak
– közölte. A miniszter azt mondta, 2017-ben a foglalkoztatottak száma 4,4 millió fölé került, miközben 2010-ben 3,8 millió alatt volt ez szám. Kitért arra is, tavaly év végére 4,2 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta. Varga Mihály jó hírként számolt be arról, hogy az alkalmazottak bére is nőtt 2017-ben: a bruttó havi átlagkereset 297 ezer forintra nőtt a nemzetgazdaságban. A családi adókedvezmény figyelembe vételével számolt nettó reálkeresetek 10,1 százalékkal növekedtek.
Elmondta, bár tavaly az import jobban nőtt az exportnál, az áruforgalmi többlet továbbra is magas, több, mint 8 milliárd euró, ezért aggodalomra nincs ok. Szólt arról is, hogy az államadósság devizaaránya jelentősen, 26 százalékra, a külföldiek által birtokolt állomány részesedése 37 százalékra csökkent. Emlékeztetett arra, hogy az államadósság devizaaránya nyolc éve még 50 százalék felett volt. Közölte, a nyugellátások 2,4 százalékos mértékben emelkedtek; 2017 novemberében – Magyarország történetében először – minden nyugdíjas nyugdíjprémiumot kapott. A tárcavezető közlése szerint a kormány kiemelt célja volt 2017-ben is a vállalkozások helyzetének javítása, versenyképességük erősítése, valamint a gazdaság fehérítése.
A bérmegállapodás keretében nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum, csökkent a munkáltatókat terhelő szociális hozzájárulási adó, emellett ugyancsak csökkent a társasági adó. Az államháztartás pénzforgalmi hiánya 1314 milliárd forintban, a központi alrendszer hiánya 1833 milliárd forintban teljesült
– ismertette a miniszter, aki kitért arra is, hogy a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésére tavaly 155 milliárd forintot fordítottak.
Elmondta, 2017-ben 2571 milliárd forint uniós költségvetési támogatás jutott a kedvezményezettekhez; ezek az EU 2014-2020-as költségvetési ciklus előlegkifizetései, az előző időszak projektjei lényegében lezárultak. Azt mondta, az Egészségbiztosítási Alap 2017-es kiadásai 2262 milliárd forintban teljesültek, ennek több, mint 27 százalékát a pénzbeli ellátások kifizetésére, közel 72 százalékát pedig a természetbeni ellátások finanszírozására használták fel.
Varga Mihály beszámolt arról, friss hír, hogy Magyarország a World Economic Forum versenyképességi listáján a tavalyi 60. hely után idén a 48. helyen zárt a mért 140 országból. A miniszter magyarázatként hozzátette: változott a módszertan, több szempontot vesznek figyelembe a lista összeállításakor. Nem elégedettek, szeretnék, ha tovább javulna a versenyképesség – jegyezte meg.
Forrás: MTI; Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS