Józan, mértékletes és fegyelmezett politikára van szükség, így idén is folytatni kell a fegyelmezett fiskális politikát. A cél az, hogy 5 százalék környékén legyen az éves átlagos infláció – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az iCon gazdaságpolitikai konferencián, szombaton, Sopronban.
A tárcavezető hangsúlyozta: meggyőződése szerint amíg az infláció mértéke nem megy vissza egy “moderáltabb tartományba”, addig csak korlátozottan lehet költségvetési költekezésbe fogni.
Abban konszenzus van, hogy az idei infláció jóval kisebb lesz, mint a tavalyi
– mondta, hozzátéve, hogy “óriási eredménynek” tartja, hogy amíg tavaly januárban 25,7 százalék volt az infláció, addig decemberben 5,5 százalék. Meglátása szerint az idei januári adat még kedvezőbb lesz. Varga Mihály szerint a legnagyobb eszköze a monetáris politikának van; “egyre inkább megérett az idő, hogy a hozamok és az alapkamat is lejjebb jöjjön”. A miniszter elmondta: komoly kihívás lesz az idei év, mert az elfogadott költségvetés szerint 6 százalék környékéről kellene 3 százalék alá csökkenteni az államháztartási hiányt.
Ezt meg tudnánk lépni, de növekedési áldozata és vesztesége lenne
– fogalmazott, hozzátéve, hogy ez a munkanélküliség növekedésében jelentkezne, amit nem szeretnének.
Kormánygondolkozás van arról, hogy a hiányt nem egy, hanem két év alatt kellene 3 százalék alá csökkenteni, de döntés még nem született
– mondta. Meglátása szerint reálisabb a két év, és az idei évre a piac is inkább 4–4,5 százalékos hiányt tud realizálni. Varga Mihály beszélt arról is, hogy a magyar adórendszer azt a versenyképességet mutatja, hogy az egy főre eső külföldi működőtőke-beruházásban elsők vagyunk a régióban; ezt a pozíciót tartani akarja a kormány.
Jó az országnak, ha minél több ilyen tőke érkezik, de vannak korlátok is
– mondta. A személyi jövedelemadó mértékéről azt mondta, hogy a cél továbbra is az, hogy egy számjegyű legyen, de a 15 százalékos kulcs sem “rossz”, hiszen Európa harmadik legkisebb adóterhe.
Ezen túl a családi kedvezmények is tovább tudják csökkenteni a mértékét
– mondta. Kiemelte: teljesítették, amit 2010-ben ígértek, miszerint versenyképes adórendszert működtetnek, ami nem bünteti a vállalkozásokat és a magánszemélyeket. A pénzügyminiszter az állampapírokra kitérve azt mondta, hogy az egyik legnagyobb sikerük, az első helyen van a befektetések között. Hangsúlyozta azt is, hogy az államadósság szerkezete három pontban jelentősen változott. Egyrészt amíg 2010-ben az államadósság 53 százaléka devizában volt, most ez az arány 26 százalék. Másrészt az államadósság futamidejét növelni tudták: ez most már 6 év átlagosan, szemben a 2010-es 3,5 évvel.
A harmadik pont a lakosság szerepvállalása: míg 2010-ben az államadósság 3 százaléka volt a magyar lakosságnál, most 21 százaléka, ami azt jelenti, hogy a magyar emberek életének a része lett az állampapír
– mondta. A miniszter meglátása szerint a pénzügyi alapismereteket a nemzeti alaptanterv részévé kellene tenni, mert egy életen át elkísérnek bennünket.
Ha rossz döntéseket hozunk, akkor azt a családunk is megsínyli
– fogalmazott. Elmondta azt is, hogy a kormány továbbra is fenntartja a babakötvényt, ami jelenleg 20 százalék kamatot fizet. Kitért arra is, hogy a magyar lakosságnál 8600–8700 milliárd forintnyi készpénzállomány van. Varga Mihály a digitalizációt is érintve azt mondta, hogy szeretnék fenntartani a versenyképességet és a hatékonyságot is. Az egyik nagy sikernek tartja a személyi jövedelemadó elektronikus elkészítését; a Nemzeti Adó- és Vámhivatal már kétmillió ember bevallását készíti el. Az idei év nagy lehetőségének nevezte Varga Mihály az e-áfa és az e-nyugta bevezetését. Kérdésre válaszolva a pénzügyminiszter elmondta, hogy az euró bevezetése nem cél, hanem eszköz. Példaként említette Szlovákiát, ahol a gazdaság nem lett sikeresebb azzal, hogy bevezették az eurót.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Facebook
Twitter
YouTube
RSS