Városliget plusz-minusz (Pesti Mese)

A világ egyik legszebb szakmája a locsolóemberé. Erre egy meleg nyári éjszakán döbbentem rá, amikor a Deák téri padsorok közelében megjelent kis víztartályos autójával, a hosszú csövet a lámpaoszlop virágládáiba akasztotta, s miközben folyt a víz, ő autója oldalának dőlt és elmerengett. Kisvártatva megszólították a szemközti padon ücsörgő kollégák, dobozos sörrel kínálták, tréfálkoztak. – Mennem kell! – búcsúzott aztán a locsolóember, mindenkivel lekezelt, majd autóját az öt méterrel odébb álló következő lámpaoszlophoz kormányozta. És ismét elmerengett…

SUSÁNSZKY MÁTYÁS – Pesti Mese/Nulla6egy Facebook-csoport

Az ilyesfajta idill csak zöldterület közelében képzelhető el, nem is véletlen talán, hogy legnépszerűbb közösségi tereink egyszersmind parkok, és ahol a zöld megjelenik, oda seregestül járnak élvezkedni az organikusra kiéhezett városlakók. Üdítő előjele az új városi szemléletnek a Ferenciek tere autóforgalmának lecsökkentése, sétálóutcák létrehozása, vagy a Deák téri villamosvágány környékének bezöldítése. A közparkok létrehozását, újragondolását célzó tervek között azonban akad olyan is, amely nem vált ki feltétlen egyetértést a lakosság körében. Ez történt a Városliget tervezett átépítése kapcsán is.

A Városliget, mint kulturális központ ötlete nem feltétlen eredeti gondolat, hiszen hasonló múzeum-komplexumot legközelebb Bécsben is lehet találni, bár az építkezés ott nem veszélyeztette a zöldterületet. Hogy a bécsiek velünk ellentétben nem siették el a dolgot azon is lemérhető, hogy a múzeumközpont ötletének fölvetése után mintegy 23 évvel később valósult csak meg a Múzeumi Negyed (Museumsquartier). Itt kapott helyet többek között a mészkőfehér Leopold Múzeum, a bazaltba vont Modern Művészetek Múzeuma, a Dohánymúzeum, a Zoom Gyermekmúzeum, a Bécsi Építészeti Központ, a Táncnegyed és megannyi kísérleti tér a kulturális újítóknak.. Érdekes tanulság is lehet a múzeumegyüttessel szemben megfogalmazott kritika, amennyiben azt művészeti, kulturális bevásárlóközponthoz hasonlítják, amely a város más területeiről elszívja az energiákat.

A Városliget rekonstrukciójának ötlete ezzel szemben meglehetősen váratlanul érte a városi közönséget, különösen azért, és a kiírt pályázat alapelemeit illetően nem alakulhatott ki közös szakmai egyetértés. Bár üdvözlendő az a szándék, hogy a Városliget a kultúra gyűjtőpontjaként helyet adjon az új Nemzeti Galériának, a Magyar Néprajzi Múzeumnak, a Magyar Zene Házának, a Magyar Fotográfiai Múzeumnak, és a Magyar Építészeti Múzeum épületeinek, a fogadtatás koránt sem volt egyöntetűen pozitív. A médiában megjelenő, sokszor igazságtalan és minden valós alapot nélkülöző sötét jóslatok viszont szintén nem segítették elő a Liget rekonstrukciójáról kialakuló diskurzust. A nyertes pályázatokkal kapcsolatban a zöld városvédők érvei rendre elfelejtkeztek arról, hogy az új tervekben szerepel a Hungária körúti becsatlakozás megszüntetése, a felvonulási tér újragondolása és a Ligethez méltatlan épületek elbontása, átépítése. Másfelől azonban érthető az éles reakció, különösen a Ludovika téri fanyűvés ismeretében, ami kiemelt kormányzati program ide vagy oda, igazi famészárlás volt. Reméljük megérte…

Öröm az ürömben, hogy a Liget rekonstrukciójával foglalkozó, valóban érdemi tanulmány is megjelent már Városliget+ címen, amely alapját képezheti a március elejére tervezett új pályázati kiírásnak. Az Eltér István MÉK alelnök invitálására létrejött megbeszélés-sorozat eredményeként olyan kompromisszumos megoldás születhetett meg, amelyet Baán László is érdemesnek talált a nyilvánosság elé tárni.

A tanulmány leszögezi, hogy a Városliget valóban jelentős rekonstrukcióra szorul.

„a Városliget nem felel meg infrastruktúrájában, zöldfelületi állapotában, fenntartásában annak az elvárásnak, hogy egy igényes, fővároshoz méltó, turisztikai szempontból is vonzó, magas minőségű szabadtér legyen. Azaz a „város nappalija” szerepe erősen megkopott, egyrészt annak a szégyenteljes intermezzónak köszönhetően, hogy a Liget sokáig otthont adott a BNV-nek, a testéből kiszakított beton csík (Felvonulási tér) pedig a történelem szemétdombjára került ideológiai eszméknek lett egy időre foglya és ettől a kettős béklyótól csak nehezen szabadult.”

Emellett azonban ara is figyelni kell, hogy az új fejlesztések bizonyos szempontból ellentétben állnak a Liget eredeti funkciójával. Míg a nagyszabású elképzelések az új kulturális központ létesítésében látják a Liget rangját meghatározni, addig az átlag városi számára a pénzben vagy külsőségekben nem mérhető funkciók jelentik a valódi értéket, mint a pihenés, sport, játék, nyári melegben az árnyék, a zöld látványa, a csönd, a tágasság érzete és a jó levegő. A tervezett fejlesztések hatására a jelenlegi 5,7%-os beépítettségi arány 12-13 %-osra emelkedne. Ez az arány a Budapesti Településszerkezeti Terv által 5%-ban maximalizált beépíthetőségi aránnyal is ellentétben áll, tehát érdemes mindenképpen újragondolni a beépítést. A Városligeten belüli funkciótisztítás (a BNV megmaradt romjainak, egyéb nem használt épületeknek az eltakarításával, a felvonulási tér újragondolásával, a Vajdahunyad Vár és az Olof Palme Ház jobb kihasználásával) akár 1,3%-kal is javíthatná a terület lefedettségét. Egyes intézmények kiszervezésével, mint a valóban meglehetősen funkciótlan Vajdahunyad vári Mezőgazdasági Múzeum, vagy a Vasúttörténeti Emlékpark Közlekedési Múzeummal való egyesítése valóban megfontolandó ötletek lehetnek. A tanulmány javasolja egyes épületek föld alá rejtését is, amely bár első hallásra ugyan meglehetősen futurisztikus, de mivel a Városligetet az elkövetkező 100 éven belül csak most egyszer építik át, miért ne lehetne bátrabban gondolkodni.

A javaslatokat teljes egészében nem idézhetjük ide, de mindenképpen javasoljuk elolvasásra, mert a tanulmány készítőit érezhetően a jobbítás és a közös gondolkodás szándéka vezérelte, és nem a gazdasági önérdek, a politika vagy valamely ideológia. Bízzunk benne, hogy merünk álmok álmodói lenni, és olyan új Városliget-koncepciót kidolgozni, amire méltán büszke lehet ez a város az elkövetkezendő 100-200 éven át. És hogy még sokáig legyen munkája a locsolóembereknek.

Az alternatív tervről bővebben itt