Miért kell ezt az ócska színjátékot eljátszani? Nem lesz itt vasárnap semmiféle megemlékezés. Nem túl bonyolult a képlet: október 23-át kihasználva kormányellenes tüntetés lesz Budapesten, amit nyilvánosan a PDSZ, a háttérből viszont nagyon is a Gyurcsány–Dobrev-házaspár szervez. Érdekképviselet? Diáktüntetés? Ugyan már! Ismerjük ezeket a komornyik-szakszervezeteket, hallottuk legutóbb is a beszédeket és olvastuk a diákok kezében tartott transzparenseket, de jóérzésű emberek egyébként sem akasztanak és dobálnak meg minisztereket ábrázoló bábukat. Sokat változott szeptember eleje óta a résztvevők szociológiai összetétele és megjelentek a hivatásos tüntetők is a vérszagra, így ne legyen kétségünk, Orbán-ellenes demonstráció várható most is, amit a nemzetközi sajtó majd úgy mutat be, hogy a fiatalok százezrei tüntettek a diktatúra ellen.
Nem a politikai üzenet a gond, hanem Apró Antal unokájának vérlázító magatartása. Nem az érdekképviselettel van probléma, hanem azzal a képmutatással, amivel megpróbálják elrejteni a pártpolitikai szándékot. És végül, egyáltalán nem az a baj, hogy meg akarják buktatni a kormányt (a demokrácia sok mindent kibír!), hanem az, hogy Gyurcsány maga elé tolja a szakszervezeteket és a feltüzelt diákokat. Mert jól tudja, hogy DK-s pártlogó alatt kutya sem vonulna ki október 23-án.
Jellemtelen ünneprontók
Bár a bölcsesség és a lelki egyensúly valódi próbája a sztoikus nyugalom rendíthetetlen voltán nyugszik, most mégis nehéz csendben maradni. Szólni kell, mikor „megemlékezést” szervez október 23-án a PDSZ, a Tanítanék, a Magyar Anyák, a kata károsultak, a szakszervezetek és még minden Orbán-ellenes közösség, akit éppen összefúj majd a hideg őszi szél. Hasznos hülyék, futóbolondok, naiv diákok és persze háttérben a tenyerüket dörzsölő ravasz politikusok. Meg a dollárjel-szemű NoÁr. De a legvérlázítóbb mégis az a Dobrev Klára, aki utcára hívja október 23-án a magyart!
Budapest, 2022. szeptember 19. MTI/Kovács Anikó
Világosan látszik, hogy Gyurcsány Ferenc különleges hadműveletbe kezdett: letol mindenkit az ellenzéki pályáról, az árnyékkormánnyal pedig leuralja a baloldalt. Ebbe a tervbe illeszkedik az, hogy Dobrev Klára utcára szólít október 23-án, a rendezvényen felvonulókat pedig kinevezik majd tiszteletbeli dékásoknak. (Vajon mit ünnepel Apró Antal unokája október 23-án?)
Nem azzal van a probléma, hogy valaki politizálni merészel október 23-án! A világ legtermészetesebb dolga ugyanis, hogy ha összesereglik egy közösség, akkor megszólal a politika is. A színleléssel van gond. De még milyen nagy!
Ám a legfelháborítóbb mégis az, mikor jellemtelen ünneprontók dörzsölik a tenyerüket, miközben a hősökről kellene szólnia e jeles napnak. Dobrev Klára után már jelezte a Jobbik és az MSZP is, hogy ők bizony ott lesznek a vasárnapi rendezvényen, ha hívják őket, ha nem. Meg Jakab Péter is – ha már rontani kell valahol a levegőt!
Pedagógus szakszervezetek az árnyékkormány árnyékában
Miután megkapták a pedagógusok a kormánytól az béremelésre az ígéretet, nem az lenne a helyes és célravezető magatartás a szakszervezetek részéről, hogy tárgyalást kérnek és asztalhoz ülnek? Nem az lenne inkább hasznos, ha „kihasználva” a kormány nyitottságát megpróbálnának tárgyalásos úton elérni még valamit? Három dologról volt ugyanis szó: béremelés, munkaidő-csökkentés és a munkakörülmények javítása. Utóbbi kettőt fel lehetne vetni tisztességesen is.
De a szakszervezetek nem tárgyalnak, hanem tüntetnek. Illetve tárgyalnak, csak nem a kormánnyal, hanem az árnyékkormánnyal. Így minden világos.
Éppen egy hónappal ezelőtt, szeptember 23-án egyeztetett az árnyékkormány a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével. Volt árnyékkormányinfó, meg árnyék-sajtótájékoztató, ahol az árnyék-kormányszóvivő bejelentette, hogy az árnyékkormányfő, a bér- és munkaügyi árnyékminiszter tartalmas tárgyalást folytatott több szakszervezettel, köztük a PDSZ-szel. Így tényleg minden világos.
Jóérzésű ember távol marad a Demokratikus Koalíció perpatvarától
A múltunk csordultig van csodás történetekkel és igazi hősökkel, de ami elmúlt és értékes, azt ismét élővé kell tennünk. Ezért tartunk ünnepeket vagy megemlékezéseket. Abban reménykedünk, hogy a múltunk értékes része általunk tovább él. Így nemcsak azért emlékezünk meg egy-egy történelmi hőstettről, katarzisról vagy tragédiáról, mert a kenyér mellett a cirkusz (vagy a hosszú hétvége) is kell a népnek
– így gondolkodik egy jóérzésű ember.
Ezzel szembe rápillantunk az október 23-i tüntetés eseményének ajánlójára a közösségi oldalon, akkor ott van minden, csak éppen hősök emlékezete nincs. Van viszont orbánozás, meg lázongás és hardcore kormányellenes propaganda szöveg.
Nem véletlen, hogy a szeptember óta tartó pedagógustüntetéseken résztvevők szociológiai összetétele igen sokat változott – mondhatnánk diplomatikusan. Megjelentek a hivatásos tüntetők, a pártaktivisták, a fáradt gőzt kieresztő lumpenek. Egyre kevesebb a tiszta tekintet, egyre több a vulgáris politikai üzenet.
Diáktüntetés Budapesten. 2022.10.14. Fotó: Papajcsik Péter / Index
Egy jóérzésű ember, ha tényleg a pedagógusok helyzete miatt tüntet, akkor nem fogja papírgalacsinnal dobálni az akasztott Pintér Sándor bábut, vagy pedofil bűncselekménnyel fenyegetni a miniszterelnök családját. Ez ugyanis legutóbb már megtörtént és vélhetően vasárnap sem lesz ez másként.
Csak balhé ne legyen! Gyurcsány ugyanis úgy vágyik egy komolyabb rendbontásra, mint éhező egy falat kenyérre…
Facebook
Twitter
YouTube
RSS