Nagy István szaktárcavezető írásra biztató személyes üzenetét tolmácsolom, mikor a tárca nevében kezet nyújtunk mindazoknak, akik a tavaszi munkálatokhoz csizmát húznak. Kimennek a szabadba, hogy Kertmagyarország gondolata 2020-ban új erőre kapjon – írja a Magyar Demokrata hetilap 2020. április 22-i számában Vass Krisztián agrárminisztériumi tanácsadó.
A „Kertmagyarország felé” című publicisztika ugyanis arra buzdít, hogy a tavaszi munkálatok során mindenki töltse be hivatását erdőn-mezőn, gyümölcsösben és a kertben. Emlékeztet, hogy a rendkívüli helyzet új munkalehetőséget teremt azok számára is, akik időlegesen elvesztették a munkájukat. A szerző szerint a szaktárca számít azokra, akik “őrlődés helyett a molnárok segítségére kelnek”.
Mert csak ekképpen lesz kalászból kenyér. (…) A földek most várják a gazdákat, s számítanak azokra az önkéntesekre is, akik úgy lendítenek az országon, hogy magukon segítenek.
– fogalmaz, hozzátéve: a tárca minden lehetőséget megteremt, hogy a mezőgazdasági termelésben ne legyen fennakadás. Ezért Munkaszüret.hu címmel a minisztérium honlapot is indított, és Nagy István agrárminiszter szorgalmazta: nyissanak ki a piacok. Ez nemcsak a termelők érdeke, a vevőké is, hiszen a szabad levegőn biztonságosabb a bevásárlás. A munka sem állhat le a földeken; fontos, hogy mind zavartalanabb legyen az áruforgalom.
Az Orbán-kabinet, az Agráminisztérium mindent megtesz azért, hogy hazánkat ne kelljen lélegeztőgépre kapcsolni
– hangsúlyozza Vass Krisztián. Opuszának második része az ellenzék válságmagatartását bírálja:
Látjuk a balfékek lejárató kampányát, halljuk a suttogó propaganda duruzsulását, öntevékeny víruskommandójuk gyalázkodásait a közösségi médiában. Van, aki kedvet szegne, van, aki kenyeret. A társadalomnak ez utóbbira van szüksége. A polgárok zöme azonban nem politikai csatazajra, hanem kenyérre, munkára és biztonságra vágyik.
A minisztériumi tanácsadó Féja Géza (1900-1978) népi írót idézi 1943-ból:
Igen átlátszó hamisjátéknak tartom azt, hogy egy kis csoport állandóan a demokráciát és a szocializmust hangsúlyozza, ugyanakkkor azonban a maga kisebbségi véleményét rá szeretné erőszakolni a többségre olyan módon, hogy eleve megbélyegzi azokat, akik az ő kisebbségi véleményét nem fogadják el s nem tartják egyedül üdvözítő hitvallásnak. Nincs új a Nap alatt.
interpretator
2020-04-23 at 00:58
Az igazi Kertmagyarország-koncepciót Ángyán doktor képviselte – a többiről a kormány iránti tiszteletből inkább nem beszélek.
Naprózsa
2020-04-22 at 21:40
Igen, ez a járvány ráébresztett minket, hogy hatalmas lehetőségek vannak még körülöttünk. Nem volt olyan rég még mikor a Kádár korszak végén sikk volt saját gyümölcsöt termelni, hétvégén kijárni a telekre (zártkertbe).
Fel lehet ezt a szokást újítani, mert nincs jobb ízű gyümölcs, zöldség mint amiért csak kiszaladunk a kiskertbe, vagy a ház elé az utcára nem tuját, hanem akár igénytelenebb gyümölcsfát ültetni, ha nem irigyli az ember másoktól a leszedett pár szemet és nem őrzi sanda szemmel mint egy cerberus. Mi anno diófát ültettünk az utcába.
(Régebben úgy hallottam, hogy az USA-ban tiltva van kis saját kertben zöldséget termelni, talán pont azért, hogy ne legyél önellátó?).
bl
2020-04-22 at 19:53
A magyar paraszti kultúra értékeit feltámasztani lehetetlen feladat.Szeretem a lehetetlen feladatokat.
Nézzük például a mikrobiológia szempontjából:
1 A bevetett ágy megvéd pollenektől.
2 A napsütés megvéd minden kórokozótól.
3 Az évi (kétszeri) meszelés megvéd sok bajtól.
4 A kamra önálló mikrobiológiáját nem szennyezi idegen áru. Mindent te termelsz.
5. A gyümölcsösöd, zöldségesed a te paradicsomkerted. Együtt élsz a mikrobiológiai sokféleségével.
6. A füstölés, a sózás, az aszalás jobb minőséget ad mint a csemegepult vagy egyéb bolt.
7 A saját nevelésű állatok megtanítanak figyelni, készenléted magasabb szintű lesz. Jobb emberminőség lesz belőled, ugyanakkor eszedbe se jut összefeküdni a kutyával. Minden a helyére kerül. A liberalizmus is.
…
TS
2020-04-22 at 20:32
A falusiak (nem írok parasztot, mert olyan már nem sok van), épp a falusiak nem művelik a terciájukat a ház mögött, ott fű van, nem tartanak majorságot sem, nemhogy disznót, de hogy miért? Mert az nem “menő”. Ők már nem bajolnak effélével! Inkább döglik az illető otthon, nézi a sorozatot, minthogy fölemelje a seggét és kimenjen kapálni. Nem baj, majd a városiaktól újra megtanulják, Budapest elővárosaiban sőt tán a külvárosokban több a baromfi, mint falun. Csak hát ott meg nincs szabad föld, csak az újságosnál, az is nagybetűvel.
Girolamónak sokban igaza van, de egy nem gettós faluban nem nehéz újra elindítani a háztáji termelést, mert a vetőmagot is megtermelheti az igényes (pici)gazda. Régen sem vették.
Miután elköltöztünk faluról, a régi szomszéd és keresztkoma olyan csóró lett, ki is rúgták a munkahelyéről, hogy még vetőmagra, tenyészállatra sem telt nekik. Akkor fogtuk magunkat, kimentünk a vásárba, vettünk 15 000 forintért (nem most volt, de azért nem volt egetrengető összeg) naposcsibét, -kacsát, palántát, vetőmagot. Levittük, még egyszer megcsináltuk a következő évben, azóta a saját lábára tudott állni, 400 négyszögölön annyi zöldséget megtermel, annyi tojásuk van, nem győzzük pakolni, ha elmegyünk. Na, ennyi volna az egész! Dolgozni! Mint őseink!
bl
2020-04-23 at 06:33
Egy nyaraláson a tájban gyönyörködtem amikor meghallottam egy kotlóst a csibéivel a hátam mögött….. Egy idő után mindenki a kotlóst nézte, egészen megelevenedett a társaság. Ezért kár volt 5000 kilométert utazni. Hehehe.
Girolamo
2020-04-22 at 15:37
Az èlelmiszerhiányhoz a járvány sem kell.Ez csak előre hozza.
A városiasodás,a vízhiány,a túlnépesedő harmadik világ,és a tőke egyeduralma,mind oda vezet,hogy az önellátás szinte megszűnik.
Az élelmiszer termelèse és árúsítása,jár akkora profittal,hogy a kicsiket elverik a közeléből.
A termőföld spekuláció már csak hab a tortán,de lehet hogy ez a fő mozgatórugó.
Az akarat, az önellátás kapcsán,hamar elgyengűl,ha a realitásokkal találkozik.
A vetőmag árúsítás körüli gazemberségek,kimerítik,a bűnözés fogalmát.
Aki neki kezd,és eddíg nem igazán érintette,az először öntözővízről gondoskodjon,utána a vagyonbiztonsági kérdések jönnek.
Hajrá!
Felsőtagéskirályerdő
2020-04-22 at 20:05
Ön rátapintott e lényegre.
Főleg az utolsó mondat tartalmát ajánlom megfontolásra mindenkinek.
Köszönöm.
P György
2020-04-22 at 21:19
Nagyon ftappáns irás csodálatos párhuzam csak igytovább Krisztiám
Girolamo
2020-04-23 at 07:13
Nagyon fontos!
Ha az elmúlt időszakban nem termelt valaki,vagy abszolút kezdő,mindenképpen beszéljen,helyi termelővel!Olyannal,aki tudja mit beszél.
A hazai fajtákat sok esetben,nem tartotta fenn,az aki ma a fajtafenntartó.Vagy az elődje,de ettől még a magot árusítja,bár értéket már mem kèpvisel.
Konstans,tehát állandó jellemzőkkel bíró fajtákkal találkozhatunk,hibridekkel,úgynevezett csúschibridekkel,és belenyúlt,genetikailag manipulált fajtákkal.
A szélhámosság ebben a témakörben akkora,hogy a termelésből élőnek is képben kell lenni,nehogy kár érje.
Aki valóban erős kényszer miatt vág bele,kérdezzen,járjon utána!
PL.A legdrágább “profi”fajták,háromszoros mennyiséget tudnak.Nem Ön a hazai fajtafenntartásért felelős,ha tétre megy,hagyjuk a lózungokat,mert beéghetünk örökre.De ha csúcshibridből magot fogunk nemcsak,hogy nem lesz árú belőle a következő évben,hanem olyan növényi vírusfertőzöttsèggel is számolni lehet,ami a kertben akkora kárt okoz,hogy nehéz lesz kiheverni.
Ami a hazai fajtáink közűl használható,azt érdemes vetni.De szélhámosság áldozata is lehet bárki,aki felmagasztalja az értéktelent.
hivő
2020-04-22 at 12:49
Volt egyszer
egy városi generácio,
aki hétvégi telken
paprikát,pardicsomot
néha szőlöt termelt.
Barátaival ott
jött össze.Ez már
sajnos kiment a
divatbol,mint az
a szolás is hogy
magad uram…
Dr Tothpál
2020-04-22 at 11:35
A magyar népi irodalom képviselői már az 1930-as években Kert-Magyarorszagrol álmodtak…De a politika mindmáig nem ébredt rá ennek jelentőségére…
Hesslerezredes
2020-04-22 at 11:45
Németh László és a többiek, igen.
P György
2020-04-22 at 21:15
Nagyon ftappáns irás csodálatos párhuzam csak igytovább Krisztiám
Theo
2020-04-22 at 11:21
Minden szepmpontbol igaza van. Ez a jarvany is megmutatta, hogy sokkal jobb lenne, ha tobb ember elne kisebb falvakban, kertes hazban es megtermelne a sajat zoldseg-gyumolcs szuksegletet, mint regen. Csak a napelemet kell hozzatenni, kut, nagy speiz, verem van, igy tul lehet elni honapokat is. Az ilyen ember raadasul aztan automatikusan kevesbe lesz fogekony a liberalis, termeszetellenes otletek irant.