Pesti Srácok

Német csodagyőzelem, a háttérben egy gyomorforgató bírói ítélettel

Német csodagyőzelem, a háttérben egy gyomorforgató bírói ítélettel

Felejthetetlen meccset nyert meg Németország Svédország ellen. A mérkőzésre viszont azért is emlékezhetünk, mert ilyen szintű játékvezetői csalást régóta nem láttunk. Lehet ünnepelni a német győzelmet, és ismét el lehet temetni a tiszta futballt. Ez persze semmit sem von le a német válogatott diadalából, amely Kroos góljával a pokol legmélyéről mászott elő.

Kezdjük a közepén: elképesztő bírói csalást láttunk a német–svéd meccs első félidejében. A 14. percben Berg lépett ki a ledermedő német védelem asszisztálásával, Boateng utolérte, és jókorát taszajtott rajta. Tizenegyes, piros lap! De nem a lengyel Marciniaknál. Nem is az volt a felháborító, hogy nem ítélt büntetőt (de az is), hanem, hogy a videóbírót sem vette igénybe, illetve, hogy a moszkvai brigád sem jelzett. Egészen elképesztő eset volt, ennél egyértelműbb szabálytalanságot ritkán látunk, de hogy vissza se nézik, az védhetetlen. Oka persze lehetett.

Ugyanis az addig jól játszó, világbajnoki címvédő került volna ezzel közel lehetetlen helyzetbe. Ha tizenegyes, akkor piros is, Berg ugyanis tiszta gólhelyzetben vitte a labdát Neuerre. A német vereség meg a korai búcsút jelentette volna. Tegyük világossá: Marciniak akkorát hibázott, amire nincs elfogadható magyarázat.

PestiSracok facebook image

A meccs elején amúgy nagyon bekezdett Németország, könnyen gólt szerezhetett volna, de az is látszott, hogy hihetetlenül sebezhető. Ez később is kiderült, amikor Toivonen vett mellre egy finom indítást, hogy aztán egészen gyönyörűen emelje a kirontó Neuer fölött a kapuba. Klasszismegoldás, gyönyörű gól volt. Ha megemlítem, hogy Toivonen 2010-ben még Dzsudzsák Balázsunk csapattársa volt a PSV-ben, akkor azért elszomorodhatunk.

Toivonen élete talán legfontosabb gólját lőtte / Fotó: MTI

Németország hátrányba kerülve megpróbált beleerősíteni, és bár volt egy hatalmas lehetőségük, a félidő hajrájában Svédország könnyen megduplázhatta volna az előnyt. Parázs, nagyon parázs második félidőt vártunk.

Rögtön gólt szerzett Reus

A szünet után németek sokat nem vacakoltak, és szerencsés góllal egyenlítettek, Reus térddel (!) köszönt be. Utána a vezetést is megszerezhették volna, Müller nagyobb helyzetben fejelt mellé. A meccs utolsó harmadában teljesen beszorította a német válogatott a svédet, amely mégsem tűnt megszeppent ellenfélnek. Szokás szerint keményen védekeztek, de a támadásra sokáig semmi erejük nem maradt. Werner beadásánál meg csak a kisebb csoda (és a kapus) mentette meg őket egy öngóltól. A 76. perc elején aztán szöglettel, és életerős lövéssel jelentkezett Svédország, de Neuer magabiztosan védett. Werner helyzete ennél nagyobb volt: gólt ígérő ziccert lőtt fölé.

Aztán Boateng kapott pirosat második sárgával. Igen, ő volt az, akit már az első félidőben le kellett volna küldeni.

A svédek majdnem rögtön kihasználták az emberelőnyt: egy nem túl erős fejesnél Neuer elcsúszott, de nagy bravúrral hozta helyre saját hibáját. A 88. percben aztán a svéd Olsen védett elképesztőt: Gomez fejesét valahogy kikaparta a léc alól. A hosszabbításban a csereként beállt Brandt lőtt gyönyörűen: hatalmas bombáját a kapufa védte. Bár a végén a svédek megnyerhették volna a meccset, ez a németeknek sikerült: Kroos éles szögből csavarta be a labdát. Felejthetetlen győzelem volt, kár, hogy a lengyel játékvezető nem maradt inkább a háttérben.

A program elkészültét a Tippmix forgalmazója, a Szerencsejáték Zrt. támogatta.

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.