Pesti Srácok

Valaki esélyes lesz az esélytelenek ágán – Jeszenszky Zsolt a Polbeat Extrában! (ÉLŐ 15:40-kor)

Az utolsó nyolcaddöntők vannak soron a világbajnokságon, így ma már lényegesen letisztul a kép. A Polbeat Extra a svéd–svájci találkozó előtt, alatt és után jelentkezik be a Belvárosi Foci Moziból – itt két olyan csapat közt dől el a továbbjutás, amelyek nem szoktak a vébék sztárjai lenni, de még csak titkos esélyesei sem, épp ezért most kivételes lehetőség előtt állnak. Amelyikük ugyanis továbbjut, az az esti Kolumbia–Anglia összecsapás győztesével játszik majd a legjobb négy közé jutásért, tehát nem tűnik megoldhatatlan feladatnak számukra egy történelmi eredmény elérése.

A svéd és a svájci csapatot sem a varázslatosan szép focijáért szereti, aki szereti, azt viszont nem lehet tőlük elvitatni, hogy a küzdőszellemmel jól állnak. A meccsen várható brusztolást mi is becsülettel bírni fogjuk, de közben bőven lesz megbeszélnivalónk a többi meccsről is, hiszen a spanyolok kiesése, az összeomolva is tisztességgel helytálló argentinok búcsúja, Mbappé elképesztő szólója vagy éppen a japánok heroikus küzdelme is megérdemli a szót.

A jövő latolgatása is érdekes lehet, hiszen az alsó ágról egészen biztosan olyan csapat jut a döntőbe, amelyik nem gyakori vendég ott. A svédek az 1958-as ezüstérmük, az angolok pedig az 1966-os, eddigi egyetlen vb-sikerük alkalmával döntőztek, az ágon még életben lévő többi csapat (Horvátország, Oroszország, Svájc, Kolumbia) viszont még sosem. Olyan egyedülálló lehetőség áll tehát ezen csapatok előtt, amelyet nyilvánvalóan mindegyikük kettőzött erővel próbál majd kihasználni. Így már egész más megvilágításba esik egy svéd–svájci meccs is.

Élő közvetítésünk 15:40-kor indul, majd újra bejelentkezünk a félidőben, háromnegyed öt körül, végül a meccs után, immár kilencven perccel okosabban kibeszéljük a látottakat. Polbeat Extra a Szabadság térről Jeszenszky Zsolttal, Vésey Kovács Lászlóval és Ambrózy Áronnal.

PestiSracok facebook image

A közvetítést az Itt.Ott TV támogatja. 51 magyar tévécsatorna, bárhol a világon, kötöttségek nélkül! Smart TV-n és mobilon is nézhető!

Az élő közvetítések között a PestiSrácok.hu PS Mozi archív videóriportjai láthatóak! Ha megáll a közvetítés, frissítse az oldalt!

A programot és a Polbeat Extrát a Tippmix forgalmazója, a Szerencsejáték Zrt. támogatja.

PESTISRÁCOK.HU produkció

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.