Bevallom, sosem gondoltam, hogy Puzsér Róbert ne gondolná halálosan komolyan a főpolgármester-választáson való indulását. Azt is hiszem, hogy egyetlen programpontos választási programja mellett is kész kiállni. Azt viszont, hogy ezt a politikai abszurditást már minden fórumon komolyan veszik, és beemelik a megvitatásra fontos kérdések közé, még szoknom kell. Így esett, hogy igen nagy meglepődéssel tapasztaltam Puzsér Echo Tévében való megjelenését.Beszéljünk komolyan
megtekintése előtt még egy kis fricskát szántam e helyett a cikk helyett. Valami olyasmit, hogy milyen jó lenne, ha mondjuk Bartos Cs. is indulna, azzal a programmal, hogy „A csúnya épületeket megeszem!”. Vagy Korda György, aki vállalná, hogy ő lesz a város Nagy Vakja. De ha már az első számú kormánypárti médium is arra méltatja őt, hogy ott érdemben beszélgessen vele a műsorvezető… nekem is muszáj érdemben foglalkoznom a Puzsér által elmondottakkal. Természetesen nem azzal a részével, amikor Tarlós Istvánt hetvenes évekbeli városvezetéssel vádolja, míg önmagát huszonegyedik századi városvezetőnek titulálja (milyen érdekes áthallás a magát szintén huszonegyedik századi pártként reklámozó Jobbik mellett). Hiszen ez csak amolyan kamaszos hőbörgés. Mint amikor a gyerek azt mondogatja magában, hogy bizony, ha neki gyerekei lesznek, állandóan velük fog játszani, és engedi őket éjszakáig fennmaradni, meg csokit majszolni. Az sem érdekel túlságosan, hogy Puzsér – a saját állítása szerint – bárkivel hajlandó leülni, és bárkivel hajlandó vitázni, mert bizonyítani tudom, hogy ez az állítása egyszerűen hazugság. Lévén, hogy a Mika Tivadar mulatóban meg volt szervezve kettőnk között egy Hard Talk. Megvolt a hely, megvolt az időpont, megvolt a téma, noch dazu még a plakátra szánt fotók is elkészültek, amikor is… egy héttel az esemény előtt Puzsér jelezte, hogy ő mégsem vállalja a beszélgetést. Tehát Puzsér nem hajlandó bárkivel leülni, és nem megy el mindig oda, ahová hívják. De ez sem érdekel túlságosan. Megszoktam már, hogy a baloldal kemény legényei nyílt színen sosem konfrontálódnak szívesen. Sem verbálisan, sem fizikálisan. Ami viszont érdekel Puzsér Róbert Echó Tévében elmondott szavaival kapcsolatban, az a tényszerűség. Vagyis inkább annak totális hiánya.
Hol vannak a számok?
Puzsér az interjú során a következő kijelentéseket teszi:
- Budapest levegője belélegezhetetlen- A városon kívül élők három évvel élnek tovább, mint a városban élők- A másfél millió (?) budapesti közül a 90%-ot nem érinti az autókérdés, mert ők autó nélküliek- A hajléktalanszállók embertelenek, börtönökhöz hasonlatosak, ott kifosztják a hajléktalanokat
Valahogyan – és szerintem teljes joggal – elvárnám, hogy Puzsér Róbert főpolgármester-jelölt úr ezeket a tényként közölt vélelmezéseket számokkal, adatokkal, felmérésekkel is alátámassza. Mert anélkül ezek csak populista lózungok. Például mely városrészek levegője alkalmatlan a belégzésre? S vajon miért? Zugló ugyanannyira érintett-e a kérdésben, mint Erzsébetváros? Békásmegyer ugyanannyira érintett-e a kérdésben, mint Kőbánya? Vagy esetleg nem is csak, illetve nem is elsődlegesen az autókban kell keresni a légszennyezettség fő okait? Vajon esetleg a szálló por, ami jóval messzebbről is kerülhet Budapest fölé, megszüntethető-e azzal, ha ki vannak tiltva az autók a fővárosból? Vagy ez is annak a legendáriumnak a része, hogy Budapest tüdeje a Városliget? Mert sajna ez sem igaz. Budapest tüdeje valójában a Pilis, a Budai-hegység, a Gödöllői-dombság, az Etyeki-dombság, de még akár a Zsámbéki-medence és a Börzsöny is. Ugyanolyan laikus tévedés a Városligettel kampányolni ez ügyben, mint amennyire a trópusi (főleg dél- és közép-amerikai) esőerdőket „a Föld tüdeje” címmel kitüntetni, hiszen ezt a címet az óceáni fitoplanktonok érdemlik ki. Mindenesetre meggyőzhető vagyok, ha Puzsér Róbert megmutatja nekem a legutóbbi légszennyezettség-mérés értékeit. És akkor ezeket összehasonlíthatom Ózd, Salgótarján, Debrecen, vagy Nyíregyháza adataival, amelyek adott esetben jóval nagyobb szennyezettséget mutatnak, pedig ezekben a városokban a budapesti autóforgalomnak csak töredéke fordul meg. Elárulom, hogy jelenleg éppenséggel Szeged, Győr, vagy Miskolc is jóval szennyezettebb levegőjű, mint Budapest (bővebben
). Ugyanennyire kíváncsi vagyok arra a reprezentatív orvosi felmérésre, uram bocsá’ KSH-adatra, amely szerint a Budapest agglomerációjában élők három évvel (de pontosan három évvel ám, mert ez hangzott el!) tovább élnek, mint a fővárosiak. Az is érdekelne – mondjuk a közlekedési szakhatóság ez irányú adatállományának nyilvánosságra hozásával, hogy igaz-e az, miszerint a Budapesten élők 90%-ának nincs autója.
-*-
Végül, de nem utolsó sorban, az is érdekelne, hogy Puzsér Róbert személyesen hány hajléktalanszállót látogatott meg az elmúlt napokban? Vajon hány karitatív szervezet mennyi munkatársával beszélgetett el személyesen? Mennyi orvost és ápolót keresett fel, hogy a témában jártasságra tegyen szert? Mert amennyiben csak a hajléktalanok elbeszéléseire támaszkodik ez ügyben, úgy amit mond, csak egy igen durva vélelmezés, semmiképp sem tény. Érveléstechnikai aspektusból szemlélve pedig még annyi sem, legfeljebb silány próbálkozás.
***
A publicisztika véleményműfaj. Puzsér Róbert ennek mesteri művelője. A politika viszont a ráció tudománya. Ott számok, adatok szükségeltetnek, ott konkrétumokat kér, és kér számon mindenki. Legelsősorban is a Fővárosi Közgyűlés. Aztán Budapest lakossága. Majd a Budapesten dolgozók. S végül minden magyar ember, hiszen a liberális csúsztatással ellentétben Budapest nem a budapestieké, hanem minden magyaré. Igen, a diaszpórákban élőké is.
