Karácsony vigíliáján
Beköszöntött az évnek az a napja, amikor kis időre illetik félretenni düheinket, s megbékélni egyrészt magunkkal, másrészt másokkal. Örüljünk cseppecskét annak, amink van. Főként, hogy békébe, s nem háborúba születtünk bele. Hogy ha nem is vagyunk száz százalékig megelégedve saját életünk alakulásával, azért jobbára nem éhezünk, s többnyire telik miből megpakolni az ünnepi asztalt.
Ha pedig van ismeretségi körünkben olyan, akinek mindez mégsem adatott meg, nosza, ne sajnáljunk segíteni rajta!
Vagy, ahogy a székelyek mondják, ne az opportunizmus, hanem inkább az altruizmus határozza meg életünket. S ha ez az ünnepek utánra is így marad, azzal mindenki csak jól jár.
Minden kedves olvasómnak áldott, békés karácsonyt kívánok!() VBT ()
