Pesti Srácok

A tanárnő művészi lábtárogatása

A tanárnő művészi lábtárogatása

Mindent megértettem. De komolyan. Az egész kulcsa az ingerküszöb. Hiszen a független színházak performanszainak tükrében egy-két alulra becsusszanó ujj igazán nem nagy dolog. És erre Szabó Réka tanárnő videója után döbbentem rá.

***

Na, nem a kioktatós Facebook videó után. Annál természetesen ügyeltem, hogy nehogy véletlenül bicska legyen a zsebemben, s a hirtelen kinyílás elnyiszálja a combartériámat. Aki esetleg nem tudná, Szabó Réka - úgy is, mint a

Tünet Együttes

PestiSracok facebook image

(wtf) művészeti vezetője - a suttyó kis proli bunkó kormánypártiakat oktatja ki arról, hogy amihez nem értenek, ahhoz lesznek szívesek nem nyúlni. Mint például a független színházakhoz. S rögtön fel is sorolt jó néhány nevet, akik közül… hát volt, akit ismertem, de maradjunk annyiban, hogy az utókor még nálam is kevesebbet fog ismerni közülük. Mindenesetre igaza volt! Aki életében nem ölt még, az ne pofázzon arról, hogy a gyilkosság rossz!

***

***

S ha már a rossz dolgoknál tartunk… ez után a videó után muszáj volt rákeresnem erre a Szabó Rékára. No, amit találtam, attól kétszer is jól összezavarodtam. Először is kiderült, hogy Réka a

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kara Számítástudományi és Információelméleti Tanszékének

tanársegédje

.

Fogalmam sincs, hogy előadásait is olyan ripacskodó, kioktató stílusban tartja-e, mint ahogyan a lebaszós videóit készíti, de ha igen, akkor nem szívesen járnék hozzá. Viszont ugye megint kisebbé töpörödtem, hiszen a hölgy ezek szerint keni-vágja a matekot, amiről én jobbára csak annyit tudok, hogy… semennyit. Na, jó, amióta okostelefonom van, az alapműveletek már nem okoznak gondot. És tízig is simán el tudok számolni (ha nincs rajtam zokni, akkor húszig). Ami viszont ezután jött… na, az volt az a bizonyos átértékelős videó. Amiben Réka táncolt és közben monologizált. A mű címe

Clearing the Attic

, és a f@szom tudja, miről szól, de biztos szól valamiről, csak én vagyok hülye hozzá. A lényeg, hogy a tanárnő olyan lábtárogatásokat hajt végre benne, hogy ahhoz képest az

Elemi ösztön

VHS-koptatós részének csúcsjelenete csak Disney matiné. Íme:

***

***

Isten látja lelkemet, a produkció nézése közben egészen izgalomba jöttem. Konkrétan a monitort szerettem volna kitépni a helyéből, és ledobni az erkélyen át a járdára. Utólag elgondolva nem is lett volna rossz ötlet, ha lett volna, aki videóra rögzíti. Hiszen ez a performansz.

Amit viszont sikerült megállapítanom:

És ugye a fenti, a legfőbb megállapítás, miszerint a kísérleti színházak produkcióihoz képest néhány, vaginába hatoló rendezői ujj az Kis Mihály.

Szinte elképzelem, ahogyan Réka a Puskás Stadion füvén bemutatja ezt a produkciót, aminek kezdete előtt természetersen a hatvanezres liberális tömeg állva énekli el Tereskovától az „Illatos a pinám” című dalt.

Jut eszembe, örülök is neki, hogy nem vagyok jó matekból, és hogy nem járok a BME-re. El nem tudnám képzelni, hogy Rékánál vizsgázom, miközben épp próbálok nem gondolni arra a förmedvényre, amit művészet gyanánt produkált a színpadon. Mondom: összezavarodtam. Jó... Nyilván önnön bunkóságom teljes tudatában ilyenkor mindig megkérdezem magamtól:

"Vajon Tóta W. Árpád mit tenne most?"

S a Deus ex machina ma is segítségemre volt, ugyanis amint éppen erre gondoltam, láss csodát, nagy sebességgel vágódott a szemembe a Liberális Messiás legújabb zengzete, miszerint a jobboldali kormánypártiak csoportja csak egy parányi szubkultúra, akár a horgászoké, vagy a (

wait for it

) keresztényeké. Szóval most már még kevésbé zavar ez a kísérleti színházas, Gothár Péteres, erőszakolós sztori. Ugyanis kiderült, hogy ez több embernek tetszik, mint amennyinek nem. Tehát az önmagát többségnek kikiáltó ellenzék az biza jár a modern darabokra, képben van a sub-mainstreammel kapcsolatos minden dologgal, s környezettudatos kinti pottyantós budija falát sem Szűcs Judith 1977-es klasszikusa borítja, hanem egy életnagyságú Schilling Árpád poszter.

***

Nem igazán zavar, ha bárki is próbálja tágítani az előadóművészet határait. Az önmagukért való performanszok sem mindig borzasztanak el. Ami viszont módfelett idegessé tesz, ha ilyen és hasonló szarokat kell nekem az adóforintjaimból támogatni, hogy aztán ugyanők „függetlenként” lebunkózzanak, nekem pedig mindezt mosolyogva kelljen viseljem.

Azért az biztató, hogy az amerikai és angol kommunista pártok lelkes anyagi támogatójának, John Lennonnak az özvegye Yoko Ono mindig tud színt és boldogságot vinni az életembe. Úgyhogy ezt most szépen megosztom, akinek pedig nem tetszik, az mocskos sudribunkó, és valószínűleg fideszes!

https://www.youtube.com/watch?v=HdZ9weP5i68

() VBT ()

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.