Pesti Srácok

Volt-e hite Jézus Krisztusnak?

Volt-e hite Jézus Krisztusnak?

Elsőre a címben megfogalmazott kérdés kicsit furcsának tűnhet, kiváltképp most, nagypénteken. S ha azonnal rá is vágjuk, hogy persze, hogyne lett volna, talán bele se gondolunk, hogy Jézus Krisztus hite mennyivel másabb volt, mint a miénk. Jézus Krisztus ugyanis nem Istenben hitt, hanem bennünk, emberekben.

***

Hit és bizonyosság

PestiSracok facebook image

Alapvetés, hogy a hit, remény, szeretet hármas egységéből a szeretet a legfontosabb. A miértet könnyű megválaszolni: amikor földi utunkat végigjártuk, az Istenbe vetett hit, valamint a remény, hogy vele találkozhatunk, bizonyossággá válik. Ezért a szeretet az, ami a három közül a legfontosabb, ami örök. A szeretet márpediglen megbonthatatlan. A keresztény hit nem válogat, egyértelműen előírja, hogy az Isten iránti szeretet és a szeretteink iránt érzett érzés mellett szeretnünk kell mindenkit. Azokat is, akik tudatosan vagy tudattalanul ártanak nekünk. Istenben tehát mind egyek vagyunk, és ahogyan ő szeret minket, az példaérékű számunkra is. Ahogy az evangélista mondja:

Jézus hite pedig pont ebből az isteni erőből táplálkozik. Ő ugyanis (vele egylényegű lévén) teljes bizonyosságot élvezett a halálon túli dolgokat illetően. S óriási hite pont hogy bennünk, emberekben volt. Jézus Krisztus hitte, hogy kereszthalála nem hiábavaló, és hogy végső soron mind elérjük azt a megtisztult lelkiállapotot, ami Istenhez vezet minket.

*

*

És az ateisták?

Klisészerű megfogalmazás, de annál igazabb: az ateistákat is Isten teremtette, bennük is Isten halhatatlan lelke él. S a kereszténység még az ő számukra is nyújt egy olyan lehetőséget, amit egyetlen más vallás sem. A tanítás szerint ugyanis az, aki Istennek tetsző életet él, legyen bármilyen vallású, vagy vallástalan, Isten szemében eléri a lélekszentséget. Döbbenjünk meg tehát nyugodtan, a mennyben szép számmal akadnak egykori atesiták is, ahogyan más vallások néhai hívei is. Hiszen, ahogyan fentebb írtam, a szeretet nem válogat. Az ateista ellenben nem keverendő össze a vallásüldözővel. Az ugyanis, hogy valamit nem értünk, valamiben nem hiszünk, illetve valamit nem tudunk elfogadni, még nem jelenti szükségszerűen, hogy annak elpusztítására törekszünk. Különös tekintettel arra, hogy a pusztítás, a rombolás semmiképpen nem Istentől jövő cselekedetek.

***

A szent három nap előestéjén - Krisztus urunk halálának napján - a feltámadás reményébe vetett hittel kívánok áldott húsvétot minden kedves olvasómnak legkedvesebb imáim egyikével, Jacopo Da Todi fájdalmasan szép himnuszával.

() VBT ()

Kiemelt kép: Feszület a tettyei Havihegyi-kápolna előtt. Kiss György szobrászművész alkotása (Csanády)

YouTube videó: Csukor Árpád

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.